bölcselettudor, cs. és kir. múzeumi őr Bécsben, B. Frigyes gyógyszerész fia, szül. 1850. nov. 16. Segesvárott; a bécsi egyetem hallgatója volt 1869-től 1871-ig; innét a gráczi egyetemre ment, hol gyógyszerészi oklevelet nyert; 1872-ben a heidelbergi egyetemen a természettudományokat tanulta s bölcselettudorrá avattatott. Az 1874. nyári félévben Tschermák G. bécsi egyetemi ásvány-tanár mellett segéd s ugyanazon év őszén a cs. és kir. udv. ásványtárában járulnok volt; 1885-ben őrsegéd és 1888-ban őrré lett ugyanott; az 1888. nyári félév óta egyúttal a petrographia magántanára a bécsi egyetemen.
Irodalmi működése az ásványtanra szorítkozik és czikkei a következő folyóiratokban jelentek meg: Tschermak, Miner. Mittheilungen (IV-VII.), Abhandlungen der k. k. geol. Reichsanstalt (XI.), Sitzungsberichte der k. Akad. d. Wiss. Wien, 1879., Neues Jehrb. für miner. (1881-82.), Mittheilungen d. anthropolog. Ges. Wien (1883. 1888-90.), Annalen des k. k. naturhist. Hofmuseums (Wien, 1886-90.), Drasche R., Fragmente zu einer Geologie der Insel Luzon, Wien, 1878., Jahrbuch V. des Sieb. Karpathen-Vereins (Hermannstadt, 1885. Der Boden Siebenbürgens), Die internationale Polarforschung 1882-83. (Bd. III. Wien. 1886.)
Zimmermann Ferencz szives közlése.