megyei főszolgabiró, szül. 1840. jún. 14. Kiskún-Halason; középiskoláit Halason és Nagy-Kőrösön, jogi tanulmányait Pesten végezte. 1865-ben Temesvárra ment joggyakornoknak, hol 1866-ban tiszteletbeli, 1867-ben első aljegyző, 1871. tiszt. és ugyanazon évben val. főjegyző lett Temesmegyénél. 1875-ben leköszönt hivataláról és az ügyvédi pályára lépett; a temesvári ügyvédi kamarának négy éven át titkára, két évig elnök-helyettese volt. 1883-ban ismét a megye szolgálatába lépett és mint központi járási főszolgabiró jelenleg is működik. Utazott Ausztriában és Németországban 1870-74., 1880. 1886. és 1888-ban.
Már mint jogász kezdett irogatni; 1865-ben több hirlapnak volt értesítője. 1867-ben a Pesti Napló és Honnak lett vidéki munkatársa; a Pesti Naplónak tiz éven át volt tudósítója és irt tárczát, vezérczikket a lapba. A Szegedi Hiradóban Spitzmann név alatt (1867-1869.) jelentek meg czikkei. A Temesvarer Zeitungnak (1869-71.), majd a Temesi Lapoknak 1872-től fogva volt munkatársa; ez utóbbi lapnak (1874.) 11 hónapon át szerkesztője is volt névtelenül és itt jelent meg Emlékezés Arany Jánosra cz. czikke (1878. 46. sz.). Irt még a következő lapokba: Egyetértés, Reform, Ellenőr, Bpesti Hirlap, Deutsche Zeitung, Neue Temesvarer Zeitung, Südungar. Bote, Südungar. Lloyd, Südungar. Reform. Alföld, Aradi Közlöny, Arad és Vidéke, Luminatoriul, Vadász és Versenylap (1870. 6. sz. A temesi hires vadkan), Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Istók és Urambátyám. Verseiből megjelentek a Vasárnapi Ujságban és Délm. Lapokban. Czikkei legnagyobbrészt politikai, társadalmi, közigazgatási s magyar irodalomtörténeti tárgyúak.
Munkája: Smaedel Miksa Vanitas czímű festményének ismertetése. Temesvár, 1885. (Különnyomat a Délm. Lapokból).
Álnevei: Schuller Frigyes, Dekker György és Thurn Emil (verseinél.)
Önéletrajzi adatok.