a pénzügyi törvényszék nyug. elnöke, szül. 1811-ben Szendrőben Borsodmegyében, hol atyja, szintén János, gazdatiszt volt Csáky István grófnál; iskoláit Szomolnokon, Kassán, Miskolczon, Egerben és Pesten végezte. 1829-ben Kassán beállott katonának és a 34. sorezredben két évet töltött; atyja kiváltotta és folytatta vele a törvénytanulást Kassán és Egerben; 1832-ben Zemplénmegyéből az országgyűlési követek mellé rendeltetett, Pozsonyban jurátus lett s minden zajosabb ifjusági mozgalom élén állva, több izben megdorgáltatott; ez okból gyalog Olaszországba indult, honnét tiz havi kalandteljes barangolás után ismét Pozsonyba ment, hol 1834-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1835-ben Komárommegyében, Szemerén, a Balogh-családnál mint házi nevelő működött. 1836-ban Esztergomban telepedett le s a megyei életben mint ellenzéki szónok figyelmet keltett és a vidék népszerű embere lett, úgy hogy a fegyveres polgárság őrnagyparancsnokává, a megyei nemesség hadnagyává s 1848-ban országos képviselőnek választatott, hova István nádor rendeletéből 2000 fegyveres polgárt vitt föl a király fogadtatására s ő üdvözölte az ujonnan kinevezett magyar miniszteriumot az ország népének nevében. Komárom várat B. biztosította az esztergomi nemzetőrökkel Jellachich ellen, harczolt, szónokolt, lelkesített és Kossuthnak jobb keze volt. B. látva, hogy a szabadságharcz nem vezet győzelemre, bujdosóvá lett; 11 havi bujdosás után kézre kerülvén, kegyelem utján tiz évi várfogságra itéltetett, melyből hét évet ki is töltött. 1861-ben ismét Esztergom képviselőjévé választatott s a határozati pártnak volt hive; 1865-ben Deákhoz állott, 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke lett s annak a kuriába olvasztása után fél fizetéssel nyugdíjaztatott, mely nyugdíjról, tekintve a haza tulterheltségét, lemondott és jelenleg visszavonultan él.
Elbeszéléseket irt a P. Divatlapba (1847.), M. Néplapba (1857.); 1848-49. visszaemlékezéseiből: A kis-tomai puszta vendégei (Vörösmartyról és Bajzáról a Figyelőben VII. k. 1879.), Naplójegyzetek 1848-49-ben és A bánhalmi csárda 1849. decz. 21. Arad és Vidékében (1887. 12-30, 102-105. sz.). Történt dolgok: visszaemlékezései 1840-45. a Kritikai Szemlében (1889. decz. mut. sz.) és az 1845. védegyletről a Zemplénben (1890. 38. sz.), Politikai czikkei is jelentek meg több lapban.
Munkái:
1. Szózat a haladás barátaihoz. Esztergom, 1841.
2. Papi nőtlenség. U. ott, 1848.
3. Der Schlüssel unserer schöneren Zukunft. Pest, 1865.
4. Az életunt betyár. 1849-50. U. ott. 1872.
5. Helyzetünk fekete rámába foglalt tükre. Bpest, 1875.
6. Történelmi bölcsészet vázlata Szeged, 1885.
7. Öreg szabadkőműves hattyúdala. Nagy-Szent-Miklós, 1888. (Ism. Vasárn. Ujság 36. sz.)
Magyar Hirlap 1851. 581. sz.
Ország Tükre 1862. 12. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 45. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv 1866. 94.
Egyet. M. Encycl. VI. 174.
Vasárnapi Ujság 1868. 48. arczk.
M. Lexikon III. 603.
Petrik Könyvészete.
Zeilliger, Esztergom-várm. Irok.
Perger, Esztergom Iróinak Koszoruja.