Kezdőlap

Bethlen Gábor (iktári),

Erdély fejedelme, B. Farkas és szárhegyi Lázár Druzsiána fia, született 1580-ban Illyén Hunyadmegyében; tiz éves korában anyai nagybátyjához, Lázár Andráshoz került a szárhegyi várba, nem valami rendszeres tudományos nevelésbe. Ifjukorát Báthory Zsigmond udvarában tölté. 16 éves korában már a havasalföldi hadjáratban vett részt. 1600-ban hadat vezénylett Báthory Zsigmond részéről Mihály vajda ellen. Báthory Zsigmond utolsó leköszönése és Székely Mózses rövid fejedelemsége után ő volt egyik főtényező Bocskay Istvánnak a fejedelmi székbe helyezésében, utóbb ennek tábornoka és főtanácsosa. Adományban kapta tőle Hunyad várát s egyebeket, és hunyadmegyei örökös főispánná is tétetett. Bocskay halála után az ő befolyása segíté Báthory Gábort is a fejedelemségre, azonban ettől később üldöztetvén, török földre volt kénytelen menekülni, honnan segélyhadakkal Erdélybe tört, Báthoryt a fejedelemségből kiszorította, s megöletése után a fejedelmi széket elfoglalta, melyben a kolozsvári országgyűlés 1613. okt. 23. megerősítette. A bécsi békekötés feltételeit 1615-ben elfogadta ugyan; de a vallásszabadság ujabb sértegetése miatt 1619-ben fegyvert fogott és Pozsonyt az ország ékszereivel együtt elfoglalta; innét Rédei Ferenczet Bécs ostromára küldötte; okt. 11. Pozsonyban Magyarország fejedelmének választották meg s az itt hozott huszonnégy törvényt Kassán 1620. febr. 24. irta alá. Ugyanazon évben aug. 25. Beszterczebányán Magyarország királyának kiáltatott ki. A háborgásoknak közte és II. Ferdinand között a nikolsburgi béke vetett véget 1621. decz. 31.; a második nikolsburgi béke 1626-ban, s ezen utolsót Bethlen Lőcsén irta alá decz. 28. Meghalt 1629. nov. 15. Gyula-Fehérvárott.

Buzgó református volt, a bibliát huszonhatszor olvasta el, de a jezsuita Káldyt is, a biblia fordítóját, nyomda állítására pénzzel segíté. Emelkedett szellemű s nagytudományu férfiú volt, azért mint a tudománynak és tudósoknak nagy pártfogója diszes főiskolát állított Gyulafehérvárott. Több tudóssal levelezett és ő maga is énekszerző volt, a mint ezt a Gyakorta való buzgó könyörgést kiván az Isten... kezdetű éneknél, mely az ev. ref. énekgyűjteménybe iktatva van, nevének a versfőkbe rejtett betűi jelzik; diadalénekét Thaly Kálmán közli a Régi M. Vitézi Énekek cz. gyűjteményében (I. 110-117. l. Pest. 1864.)

Munkái:

1. Lettre de Betlehem Gabor au Roy de Tartarie, translated d'Aleman en François. 1621.

2. Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Kiadta Szilágyi Sándor. Bpest, 1879. (Ism. Századok 188. l.)

3. Bethlen Gábor fejedelem levelezése. Kiadta Szilágyi Sándor. U. ott, 1886.

Leveleit Csehország rendeihez, Frigyes vál. fejedelemhez és a tatár kánhoz (Szabó K., Régi M. Könyvtár III. kézirata), portai követeihez 1617-27-ből (8 drb) közli dr. Ötvös Agoston (Mikó Imre gr., Erdélyi Tört. Adatok I.); még több levele van közölve a Századokban és Tört. Tárban.

Tábori instructiója és Testamentoma kézirati másolatban megvan a nemzeti múzeumban.

Horányi, Nova Memoria.

Bethlen Gábor emléke két beszédben (Almásy Ferencztől és Szabó Ferencztől). Nagy-Enyed, 1832.

Szilágyi Sándor, Erdélyország Története. Pest. 1866. Két kötet. B. G. fejedelem tónfoglalása. Pest, 1867. (Ért. a tört. tud. kör I. 6.) Adalékok B. G. szövetkezéseinek történetéhez. Pest, 1873. (U. ott, II. 8.) B. G. és a svéd diplomaczia. Bpest, 1882. (U. ott, X. 1.) B. G. fehérvári siremléke. U. ott, 1883. (U. ott, XI. 6.)

Századok 1868. 1874. 1876. 1878. 1881. 1883-85. 1887. 1889-90.

Egyet. M. Encycl. VI. 180.

Tört. Tár 1877-90.

Verédy, Paed. Encyclopaedia.

M. Könyv-Szemle 1878. 162.

Petrik Könyvészete és Bibliographiája.

M. Könyvészet 1879. 1886.

Magyar Helikon II. oszt. 2. köt. Pozsony, 1886.

Mangold Lajos, A Magyarok Oknyomozó Története. Bpest, 1887. 165. 195.

Gindely Antal, Bethlen Gábor. Bpest, 1890. (M. Tört. Életrajzok.)