Kezdőlap

Bielz Ede Albert,

kir. tanácsos és nyug. m. kir. tanfelügyelő, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1827. febr. 4. Nagy-Szebenben, hol atyja B. Mihály az első kőnyomó-intézet alapítója s tulajdonosa és természetbúvár volt. A gymnasiumot szülővárosában 1846-ban, a jogot ugyanott az akadémián 1848-ban végezvén, a kamarai erdészeti igazgatóságnál lépett hivatalba; 1848-49-ben a cs. és kir. Kuloz-gyalogerzedben szolgált és mint hadnagy hagyta el a katonaságot. 1850-ben fogalmazó lett a cs. és kir. kerületi törvényszéknél Déván, majd kerületi albiztos Dobrán; 1851-ben fogalmazó a cs. és kir. pénzügyigazgatóságnál, 1867-ben kerületi biztos Szebenben és 1867-ben Marosvásárhelytt. Az alkotmányos szervezetkor a magyar miniszterium által pénzügyi titkárrá neveztetett ki Nagy Szebenbe; részt vett az Erdély és Románia határát szabályozó bizottmányban. 1869. okt. Budapestre hivatott meg az itteni országos népszámlálási minkálatokhoz, hol a földm.-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumnál szervezett orsz. statisztikai hivatalnál mint miniszteri titkár működött. 1873. máj. 21. választatott a m. tud. akadémia lev. tagjává. 1873. a m. vallás és közoktatásügyi miniszterium királyi tanfelügyelővé nevezte ki Nagy-Szebenbe, 1876-tól pedig Nagy-Szebenmegyére is kiterjesztette hatáskörét. 1878-ban szeme világát vesztve nyugdíjaztatott; azóta Nagy-Szebenben él.

Természetrajzi czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Transylvania (1846. 96. sz.) Verhandl. u. Mittheil. des siebenb. Vereines für Naturw. zu Hermannstadt (1850-82. 1886-1887. 1889.), Österreichische Revue (1864-1865.), Erdélyi Múzeum-egylet Évkönyvei (1868-71.), Természet (1872. 5. sz.), Archiv des Vereins für Siebenb. Landeskunde (1874.), Jahrbuch des siebenb. Karpathen-Vereins (1881-84. 1888.).

Munkái:

1. Beiträge zur Kenntniss der Land- und Süsswasser-Mollusken Siebenbürgens. (Nagy-Szeben), 1851. (2. bőv. kiadás Fauna der Land- und Süsswasser-Mollusken Siebenbürgens czímmel. U. ott, 1867.)

2. Uebersichtskarte des Grossfürstenthums Siebenbürgen. U. ott, 1852.

3. Uebersicht der lebenden Fische Siebenbürgens. U. ott, 1853.

4. Karte der geognostischen Verhältnisse des Grossfürstenthums Siebenbürgen. U. ott, 1854.

5. Karte des Grossfürstenthums Siebenbürgen mit der neuen politisch-gerichtlichen Eintheilung. U. ott, 1854.

6. Karte der Verbreitung der Salzquellen und des Steinsalzes in Siebenbürgen auf geognostischen Verhältnissen des Landes. U. ott. 1854.

7. Kurzgefasste Erdbeschreibung von Siebenbürgen. U. ott, 1856. (2. kiadás. U. ott, 1857.)

8. Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens. U. ott, 1856. (Különnyom. a Verhandl. u. Mittheil-ból, 2. kiadás. U. ott, 1867.)

9. Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens. U. ott, 1857.

10. Beitrag zur Geschichte und Statistik des Steuerwesens in Siebenbürgen. U. ott. 1861.

11. Beitrag zur Geschichte merkwürdiger Naturbegebenheiten in Siebenbürgen. U. ott. 1862. (Különnyomat a Verhandl. u. Mitth.-ból.)

12. Die Dakischen Tetradrachmen Siebenbürgens. U. ott, 1874. (Különny. Az Archivból.)

13. J. Michealis. Erdbeschreibung und Geschichte von Ungarn, neu bearbeitet. I. Theil. 1880. II. Theil (Geschichte v. Ungarn) 3. Aufl. 1888. U. ott.

14. Reisehandbuch für Siebenbürgen, U. ott. 1881. (2. bőv. kiadás Siebenbürgen, ein Handbuch für Reisende czímmel. Wien, 1885.)

15. Siebenbürgens Käferfauna nach ihrer Erforschung bis zum Schlusse des Jahres 1886 übersichtlich dargestellt. Hermannstadt. 1887. (Különny. a Verhandl. u. Mitth.-ból.)

16. Die Gesteine Siebenbürgens. U. ott, 1889. (Különnyomat a Verhandl. u. Mitth.-ból.)

Szerkesztette a Transsilvania cz. hetilapot Nagy-Szebenben 1861-63-ban.

Magazin für Liter. des Auslandes. Berlin, 1850. 407.

Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. III. 557.

Egyet. M. Encycl. VI. 214. (Vass József.)

M. tud. akad. Almanach 1874. 155.

Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma. Term.

Horváth Könyvészete 1887.

Petrik Bibliographiája.

Litschauer, Bányamiveléstan. Selmeczbánya, 1890-91. 120. l. és Zimmermann Ferencz szíves közlése.