nagy-biliczei birtokos és a balatoni yacht-club volt igazgató tagja, B. Flórián egyetemi tanár és Staffenberger Teréz fia, szül. 1824-ben Pesten; tanulmányainak végeztével a Balatonon ő kezdte meg a budapesti nemzeti casino még néhány tagjával a yacht-hajózást. A szabadságharcz után 1855-ig külföldön, leginkább Francziaországban élt; a festőművészettel nagy előszeretettel foglalkozván, egyes képei több külföldi tárlaton, valamint Budapesten is ki voltak állítva. Jelenleg a fővárosban él; évek óta nagymérvű köszvényben szenvedve. Ő volt a hazai vizi sport egyik uttörője és 1860-ban Széchenyi Béla gróffal és Rosti Pállal ők alapították a Budapesti hajósegyletet, az első csolnakázó egyesületet.
Irt számos a hajózásra és más sportokra vonatkozó czikkeket a Vadász- és Versenylapba és a napilapokba.
Munkái:
1. Csolnak út Rotterdamtól Pestig. Pest. 1863. (mely utat Rosti Pállal tett meg. Ism. Koszorú I. 10. sz.)
2. A csolnakászat különös tekintettel a verseny-evezésre. U. ott. 1866.
Nagy Iván, Magyarország családai. Pótlékkötet 139. l.
Petrik Könyvészete és Kvassay Ede szives közlése.