Kezdőlap

Blümelhuber Ferencz,

hittudor, esztergomi kanonok, szül. 1824. jan. 12. Duna-Földvárott; a gymnasiumot Budán és Nagyszombatban, a theologiát Bécsben végezte. 1847. júl. 20. miséspappá szenteltetvén, segédlelkészkedett Doroghon, később Budapesten; 1850-ben a pesti központi papnevelő tanulmányi felügyelője, a Jó és Olcsó könyvkiadótársulat titkára volt; 1855. elején az esztergomi papnevelőben hittanár és 1874-ben kanonok és apát lett. Még ezután is tiz évig viselte tanári hivatalát.

Irodalmi munkái főleg az egyházi régiségtanra vonatkoznak. Czikkei leginkább a Religióban (1849-58.), Uj M. Sionban (1870-80.), Idők Tanujában (I. evf.) és a Családi Lapokban (1855-56.) jelentek meg.

Munkái:

1. Az egyházi művészet régészeti s gyakorlati kézikönyve. Esztergom, 1873. (Ism. Uj M. Sion.)

2. Műtörténeti kalauz. U. ott, 1874.

Szerkesztette a Kath. Néplapot 1850. szept. 12-től 1855. máj. 2-ig.

Álneve s jegyei: Földvari, Bl. F., †., †††.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I.

Mayer István, Esztergomi Pál ág. Irod. Működése.

Szinnyei Repert. Tört. I.

Zelliger, Esztergomm. Irók.

M. Sion 1890. 264. és önéletr. adatok.