Kezdőlap

Bodnár János,

ev. ref. lelkész, B. Gábor és Kállay Mária fia, szül. 1831. máj. 17. Kovács-Vágáson Abauj megyében; a gymnasiumot Sárospatakon végezte; az 1848-49. szabadságharczban mint kassai önkéntes-őrmester vett részt. Félévig Sárospatakon a városi népiskolában tanító volt. 1849-51-ben a nagykőrösi lyceumban végezte el a bölcseleti két évet. 1851-ben Nagykőrösön a 2. népiskolában viselt tanítói hivatalt, 1852-54-ben Sárospatakon végezte be a theologiai tanfolyamot. 1855-ben Debreczenben letette a kápláni vizsgát; ez évben félévig segédlelkész volt Sárközön. 1856- és 57-ben Felsőbányai kápláni és fitanítói hivatalt viselt. 1858 tavaszán Berendre, 1859-ben Kakszentmártonra hivatott meg rendes lelkészűl; az utóbbi helyen működik jelenleg is.

Munkatársa volt a Pesti Naplónak (1856-tól b. Kemény Zs. szerkesztése alatt), levelezője a Magyarországnak (Pompéry(szerk. alatt); irt még a következő lapokba: Vasárnapi Ujság és Polit. Ujdonságok (1856-64.), Napkelet (1857-60.), Sárospataki Füzetek (1857-58.), Kalauz (1858.), Egyetértés, Nemzeti Hirlap, Győr Közlöny, Hazánk és a Külföld, Máramarosi Lap, Szatmári Tárogató. A Szatmár és Szamos cz. lapokba 1875 óta számos vezérczikket, verset, beszélyt és társadalmi s nevelési czikket irt. A Budapesti Hirlapnak rendes levelezője s a prot. egyh. és iskolai lapoknak egyházi és iskolai tudósítója.

Önéletrajzi adatok.