földbirtokos, országgyűlési képviselő, szül. 1810-ben Mihályfalván Gömörmegyében, iskoláit Sárospatakon végezte, a jogot a losonczi főiskolában hallgatta; eredetileg mérnök akart lenni s késő öreg koráig sokat törte a fejét mathematikai problemákon. Az ügyvédi vizsgát 1839-ben tette le a pesti egyetemen és mint az országgyűlési ifjuság tagja vett részt az 1840. pozsonyi országgyűlésen, hol Kossuthtal barátságot kötött és ennek fogsága idején szerkesztette az autographirozott Országgyűlési Tudósításokat. 1842-47-ig Gömörmegye alügyésze volt. 1848-ban a kövii kerületet képviselte az országgyűlésen; a szabadságharcz után mihályfalvai birtokára vonult és gazdálkodott, a vályvölgyi magtár-egyesületet alapította s testvér-öcscsével B. Antallal szervezte; időközben a nép gyermekei számára tankönyveket irtak és közvetlenűl is oktatták a népet. 1861-ben a megyék visszaállítása alkalmával főügyész lett; később az országgyűlésen ismét a kövii kerületnek volt képviselője. 1867-ben Gömörmegye másod-alispánjává választotta. 1854-56-ig a vályi ref. egyház-kerület főgondnoka is volt; a magyar orvosok- és terészetvizsgálóknak 1867. Rimaszombatban tartott szakülésein (aug. 16. 17.) elnökölt és a megyében levő régiségek kutatására serkentő felhivást intézett a közönséghez. Meghalt 1871. jan. 31. Rimaszombatban, 60. évében.
Számos czikket, megye-gyűlési tudósítást és levelet közölt a Pesti Hirlapban (1842-47), melyek a megye történetére nézve rendkivüli becscsel birnak; az 1839. és 1840. évi Vallásügyi tárgyalásokról irta a Sárospataki Füzetekben (1860-62.) Murány váráról észrevételek jelentek meg tőle a Vasárnapi Ujságban (1866.); a Hunfalvy János által szerkesztett Gömör-Kishont leirása cz. albumnak történeti részéhez ő szolgáltatta az adatokat.
Munkái:
1. A felső vályi reformált egyház története 1550-1860. Sárospatak, 1860.
2. Virgilius költeménye a gazdászatról. (Georgicon.) Ford. U. ott, 1867. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1878.)
Mint kiváló jogtudós és a római klassikusok alapos ismerője sürű levelezést folytatott Erdélyi Jánossal, Szentpétery Sámuellel és többekkel. Két levelét közli a Gömör-Kishont (1889. 24. sz.), melyeket 1866. ápr. 7. és jún. 7. Mihályfalváról Findura Imréhez irt.
Sikerült arczképét Plachy Ferencz festette.
Kéziratai rokonának Kalas Andrásnak birtokában vannak.
Nagy Iván Magyarország Családai II.
Orvosok és Term. Munkálatai XII. 1868. 157. 181.
Vasárn. Ujság 1871. 7. sz. (Nekr.)
Gömöri Lapok 1871. 6. sz.
Egyetemes Philol. Közlöny 1878. 213. l.
Petrik Könyvészete, Bibliographiája, gyászjelentés és Findura Imre szives közlése.