Kezdőlap

Bogisich Mihály,

budavári plébános, cz. prépost és a m. t. akadémia lev. tagja, szül. 1839. jan. 10. Pesten polgári szülőktől; középiskoláit a fővárosi kegyesrendiek főgymnasiumában végezte; 1859-ben esztergomi érseki papnövendék lett s a theologiai tanszakra Bécsbe a Pázmányintézetbe küldték. 1863. júl. 27. misés pappá szenteltetett és Szomorra küldetett káplánnak; egy év mulva Kürthre, Majer István mellé melyeztetett. 1868. nov. Budára a Tabánba, 1869. máj. a vizivárosba, 1870. decz. 17. a pest-belvárosi plébániába tétetett át mint hitszónok, káplán, hitelemző s hittanár. 1876-1882-ig a nemzeti zenede titkára volt. 1882. jún. 28. budavári plébánossá választatott. 1883. máj. 3. ő felsége cz. préposttá nevezte ki. 1882. nov. kerületi jegyzővé választatott. 1883. nov. érseki biztossá, 1886-ban kerületi alesperessé, 1890. ápr. 17. bpesti esperessé neveztetett ki. 1880. máj. 20. lett a m. t. akadémia lev. tagja, 1881. júl. a bpesti egyetemen az általános és egyházi zenetörténelem magántanára. Kormányköltségen beutazta Németország nagy részét és Svájczot, az egyházi zene tanulmányozása czéljából. Részt vett az augsburgi, kölni, aacheni s mainczi Cecília-nagygyűléseken.

Értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Szabad Egyház (70-es évek elején ß jegy alatt a hangversenyi rovatot vezette), M. Korona (1880. 278. sz. 1881. jan.), M. Állam (1878. 1880. nov. 1881. jan.), Egyházművészeti Lapok (1880-87. Régi templomi énekeink sat.), Religio (1882-85. Ősi egyházi énekeink sat.), M. Salon (1884.), P. Hirlap (1885. 351. sz.) és Istvan bácsi Naptára (1867-68. 1880.). 1890-91-ben az «elkeresztelési» ügyben irt több polemikus czikket.

Munkái:

1. Melyik a valódi egyházi zene? Bpest, 1878.

2. A gyermek szent fohászai. U. ott, 1879. (Ima- és énekes-könyv, Eddig nyolcz kiadásban 22,000 példányban.)

3. A keresztény egyház ősi zenéje. Eger, 1879. (A Haynald-féle 300 frtos díjjal és a Horváth-féle 300 frt jutalommal koszorúzott munka. Ism. Bud. Szemle XXII. Századok 1880. Főv. Lapok 1879. 267. sz.)

4. Egyház-zenészeti jegyzeteim. Töredékek naplómból. Bpest, 1880.

5. A magyar egyházi énekek a XVIII. századból. U. ott, 1882. (Akadémiai székfoglaló, zongora és énekkel kisérve. Értek. a nyelv- és széptud. kör. IX. 11.)

6. Cantionale et passionale hungaricum. XVIII. századbeli kath. énekgyűjtemény. U. ott, 1882. (Ért. a nyelv- és sz. kör. X. 8.)

7. Szegedi Ferencz Lénárd énekeskönyve 1674-ből. U. ott, 1886. (Értek. a ny.- és széptud. kör. XIII. 9.)

8. Dicshymus főm. és főt. Simor János bibornok aranymiséje emlékére. U. ott, 1886.

9. Őseink buzgósága imák és énekekben. U. ott. 1888.

Kéziratban: Huszár Gál énekeskönyve 1574-ből.

Századok 1879. 792. 1882. 528. 792.

Ország Világ 1880. arczkép.

Budap. Hirlap 1882. 187. sz.

Zenevilág (Album.) 1882. arczk.

Acta Reg. Scient. Univ. Hung. 1884. 94. 1885. 61.

Bibliotheca Joap. Card. Simor 156.

Uj M. Sion 1886. 97.

Schematismus Strigon. 1886.