a nemzeti szinház ének-karnagya s a Tudor Mária opera szerzője, szül. 1811-ben Csepregen Somogymegyében, hol atyja jegyző és iskolamester volt; a gymnasiumot Kőszegen és Sopronban végezte; ezután négy évig zongora-tanító volt a Jankovich- és Semsei-családoknál. 1883-ban mint tenorista a bécsi udvari szinháznak lett tagja s 1835-ben a koburg-góthai szinházhoz szerződött mint első énekes; 1839-ben a pesti nemzeti szinházhoz szerződtették; egy év mulva a brünni és innsbrucki szinházakhoz került; 1847-ben ismét visszaszerződtették a nemzeti szinházhoz mint első tenoristát, de mivel hangja fogyatkozni kezdett, átvette a szinművek karmesteri vezetését és az énektanítást. 1862-ben nyugdíjba lépett. Meghalt 1883. nov. 1. Budapesten.
Irta a Tudor Mária cz. operát és a Fogadott leány cz. 1 felv. vig operát; 32 népszinműhöz irt zenét; sok dalt (melyek szövegét is nagyrészt maga irta) és Petőfinek 36 költeményét zenésítette.
Munkái:
1. 50 eredeti nép- és magyar dal. Pest, 1857.
2. Szentegyházi karének. Gymnasiumok számára. U. ott, 1860.
A Kovács Károly által szerkesztett Dalkoszorút (Pest, 1855.) hangjegyre tette.
1882-ben egy nagy Albumba összeirta dalait és önéletrajzzal ellátva az irói- és művészeti körnek ajándékozta.
Pesti Napló 1883. 301. sz.
Budap. Hirlap 1883. 302. sz. (önéletrajza).
Petrik Bibliogr.
Káldy Gyula szives közlése és gyászjelentés.