Kezdőlap

Bokor Ferencz,

állami főreáliskolai nyug. tanár, szül. 1823. szept. 3. Tatán Komárommegyében, hol a gymnasium hat osztályát elvégezvén, a piaristák rendébe lépett, mire a két évi novicziatusra Trencsénbe, innét két évi próbatanításra Beszterczére (Erdélybe) küldetett. Ezután Váczon hallgatta a bölcseletet, melynek végeztével Pestre rendelték 1847-48-ban a belvárosi elemi iskolák I. osztályának tanítására. 1848-ban belépett a nemzetőrségbe s a júniusban bezárt iskolai év után kilépett a szerzetes rendből; ekkor az első felelős hadügyminiszteriumba neveztetett ki irnokúl és Debreczenben segédkiadó lett. A világosi fegyverletétel után haza ment és atyja asztalos műhelyében lappangott; majd egy komáromi «Geleitschein»-ra tevén szert, Csurgóra, egy év mulva Varbóra (Nógrádm.) Szent-Iványi László gyermekei mellé került nevelőnek. 1857 őszén Szentes város kath. hitközsége megválasztotta tanítónak. 1862-ben a zirczi apát kinevezte a magyar nyelv és irodalom tanárává a pécsi főgymnasiumhoz; 1871-ben pedig az ottani áll. főreáliskolához neveztetett ki ugyanazon tárgyak tanárává. 65 éves korában nyugdijaztatta magát és azóta visszavonulva él Pécsett.

Az 50-es évek elején a Hölgyfutárba irt négy komikus és egy komoly beszélyt; 1857-60-ig a Tanodai Lapokban számos tanügyi czikke és értekezése jelent meg; ugyanekkor a kath. Családi Lapokba is irt egy allegoriát. Pécsett főmunkatársa volt a Kalauz cz. tanügyi lapnál. A pécsi áll. főreáliskola Értesítőiben két czikke jelent meg: Család és Iskola és Emlékbeszéd Deák Ferencz felett; a pécsi keresk. középiskola Értesítőjében pedig: Értekezés a magyarosodásról, melyet a Pécsi Hirlap is közölt.

Munkája: Hármas tankönyv. Pécs, 1870. (I. része: Történelem, földrajz és alkotmánytan. Szauter Antallal. 2. kiadás a II. részszel együtt, mely a természettant, természetrajzot és gazdaságtant foglalja magában. Azóta Bak János, a Szent István-Társulat ügynöke ezen munkának számos kiadását eszközölte külön-külön hat könyvecskében; legujabban Mehner kiadásába jutott, ki a Természetrajzot 1890-ben adta ki.)

Önéletrajzi adatok.