Kezdőlap

Boross Vilmos,

hirlapiró, szül. 1859. márcz. 28. Nagyváradon, hol atyja B. Sándor ügyvéd volt; a főgymnasiumot Budapesten és Nagyváradon 1877-ben végezte. 1882-től fogva több izben tanulmány-utat tett Német-, Franczia- és Olaszországban.

Előbb a Kunságban volt hirlapiró és szerkesztő; az 1884. választások után az országgyűlési antiszemita párt egy nagy politikai napilapot akarván kiadni, e lap szerkesztőjeül Istóczy őt hívta meg; ekkor a fővárosba költözött és bár a lapból semmi sem lett, azóta mint hirlapiró Budapesten él. Elbeszéléseket, humoreszket, vezér- és tárczaczikket irt a következő lapokba: Jász-Nagy-Kun-Szolnok (1881 óta), M. Népbarát (1882.), Debreczeni Ellenőr, Lehel-Kürt, Mezőtúr és Vidéke (1890-ig), Füstölő cz. élczlap (1882.), Függetlenség (1882-83.), Nők Munkaköre (Debreczen), Vasuti Hirlap (1885.), Nagy-Kunság (1888-90.), M. Figaro (1890.), Jászság (1890-91.).

Munkái:

1. Tárcza levelek. Karczag, 1882.

2. A zsidó, a nép számára. U. ott, 1883.

3. Az Olympustól Istóczyig. Bpest, 1888.

4. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei celebritások. Karczag, 1888. (Különnyomat a Nagy-Kunságból).

5. Csigabigák. U. ott, 1891. (Adomák és versek.)

6. Mátyás király az igazságos élete kalandjai, szerelme és hőstettei. Bpest, 1891. (A magyar nép számára.)

7. Ketel vitéz. Elbeszélés Karczag multjából. U. ott, 1891. (Sajtó alatt).

Szerkesztette Karczagon a Tiszavirágok cz. szépirodalmi lapot 1880. okt.-decz., Nagy-Kunságot 1881-től 1883-ig; Kun-Gunár élczlapot, mely 1882-ben fél évig járt; alapította és szerkesztette a Kunsági Néplapot 1883. nov. 4-től 1885. júl. 20-ig; Szolnokon Kamukero cz. élczlapot szerkesztett 1890. husvéttól júniusig.

Irt szinműveket is, így a Turasque-ot, mely nem került szinre; A kunok márczius 15-dike cz. prologját Karczagon 1884-ben adták elő; az 1889 kisujszállási Kossuth-ünnepély diszelőadásán pedig Hattyúdal cz. hazafias drámai költeményét adták elő.

Álnevei és jegyei: Guillaume (komolyabb tárczái alatt), dr. Gágász és Csesznek Ábris (humoros tárczáknál), -s-s, -r-m. (vezérczikkeinél.)

Budapesti Néplap 1883. 142. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.