pálosrendi tanár, szül. 1737-ben és 1755. okt. 27. lépett a rend Mária-Nostrai zárdájába; 1767-ben került mint concionator (hitszónok) Acsára és 1770-ben ugyane minőségben Váradra. Halálának éve ismeretlen.
Munkája: Az isteni és felebaráti szeretetben égig fel nevelkedő boldog fiú dicsőséges Kalazantziai sz. Józsefnek dicsérete... Nitra városában 1769. eszt. mondott. Nagy-Szombat, 1772.
Neki tulajdonítják a következő iskolai drámákat (a m. tud. akadémia kézirattárában): Bakhus, mythologiai magyar szinmű 3 végezésben, énekekkel. (Előadták a paulinusok iskolájában Pápán és 1765-ben farsang utolsó napján S.-Ujhelyben); Omnia vincit Amor vagy Polidor és Cassandra (latin nyelven, de beleszőve egy czim nélküli magyar bohózat, melyet szintén akkor adtak elő S.-Ujhelyben; ez utóbbit Váli Béla közli egész terjedelmében, Figyelő XVI. köt.)
M. Könyv-Szemle 1884.
Figyelő XVI. 1884. 176.
Petrik Bibliogr.
Mócs Sz. Gyula (Egyet. Philol. Közlöny XV. 1891. 113. l.) tagadja, hogy B. D. a nevezett darabokat irta.