nyug. miniszteri osztálytanácsos, Pintye Péter vámtisztviselő fia, szül. 1828. márcz. 25. Almásmezőn Csikvármegyében; középiskoláit Szebenben és a kolozsvári piaristáknál végezte; 1847. aug. 15. a nagyszebeni kir. kincstárhoz mint gyakornok esküdt fel és Nagy-Szeben bevételével a 11. zászlóaljhoz állott honvédnek. A fegyverletétel után a báró Barcsay családnál nevelősködött, egyúttal a nagy-szebeni állami jogakadémián az előadásokat is hallgatta. Miután a birói és közigazgatási vizsgákat letette, 1853-ban állami szolgálatba lépett. 1861-ben magyar érdekek képviseletében a bukaresti főconsulátushoz küldetett. Gorove miniszter idejében magyar állami tisztviselő lett és szolgálatának utolsó évében a szabadalmi osztályt vezette; midőn ezen osztály a földmivelési miniszteriumból a kereskedelminek ügykörébe került, nyugalomba vonult. 1868-ban Pintye családi nevét Borszékyre változtatta.
1867 előtt a Hölgyfutárba irt szépirodalmi dolgozatokat és fürdői leveleket a Székelyföldről névtelenül. 1868-ban a Pesti Naplóba vezérczikkeket irt, melyek külföldi képviseltetésünk szükséges voltára vonatkoztak. A szent László-társulat 1874. közgyűlésén a Romániában élő magyarok sanyarú helyzetét ismertette, mely dolgozata az Évkönyvben és külön is megjelent; irt a Nemzetgazdasági Szemlébe (1877. A szabadalmi ügy), a Méhészeti Lapokba (1885.) és a Székely Nemzetbe (1891) is.
Munkái:
1. A Romániában lévő ausztriai consularis hatóságok és starosztiák ismertetése. Pest, 1868.
2. Vélemény és indítvány a magyar jogászgyűlés állandó bizottsága által kitűzött azon kérdés felett: A találmányi szabadalmak iránt alkotandó törvény milyen elvekre fektettessék. Bpest, 1885. (Különnyomat a Jogász-gyűlés Évkönyvéből.)
3. Gesetz über den Markenschutz. U. ott, 1888. (Az uj védjegytörvény német fordítása.)
Szerkesztette a Wegweiser cz. gazdasági lapot 1868-ban (a Lukács Sándor Utmutatójának német kiadását) és az Athenaeum Nagy képes naptára tiszti czimtárát Vérei igazgatása előtt.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1885. és önéletr. adatok.