Bottyán János, vagy mint közönségesen nevezik Vak-Bottyán,
II. Rákóczy Ferencz hirneves tábornoka, szül. 1635-40 között Esztergomban, szegény nemes szülőktől; midőn Sélyen tanulmányait folytatta, atyja vagy valamely ifjú csinja miatt, vagy azon okból, mivel a helvét vallást elhagyván katholikus hitre tért, az örökségből kizárta, s igy kénytelen volt a jezsuitáknál mint kapus érdemelni ki a tanítását és tartást. De harczias szelleme s vakmerő bátorsága a harczi térre vonták őt, miért is katonának állott be, hol nem sok időre tiszti rangra emelkedett. Lipót császár a török ellen vivott hadjárat után ezredessé s egy magyar huszárezred tulajdonosává nevezte ki. A borostyánok mellett azonban számos sebet is kapott e táborozásban; igy elveszté egyik szemét, mely körülmény azután alkalmat szolgáltatott a Vak-Bottyán elnevezésre. A karloviczi (1699.) béke után esztergomi kastélyába vonult és a nyitrai kegyesrendiek iskolája számára 3000 frtnyi alapítványt tett. 1701-ben a Rajna mellett harczolt, honnan haza érve, a császáriakkal a fölkelők ellen küzdött. Midőn gyanuba vették, hogy a lázadókkal levelezett, ismételten fogságot szenvedett, de kiszabadult és a méltatlan bánásmódon fölháborodva 1704-ben II. Rákóczy Ferenczhez állott, ki őt azonnal tábornokká tette. Erélyének és bátorságának igen sokat köszönhettek a fölkelők; számos diadala után 1707. szept. 27. meghalt Torna-Örsön.
Munkája: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok. (1685-1716.) Összegyűjté és az eredeti kéziratokból közli Thaly Kálmán. Bpest, 1883. (II. Rákóczy Ferencz Levéltára I. oszt. IX. kötet.) Ehhez Thaly K. pótlékúl még 20 levelet közölt (1705-09.) a Tört. Tárban (1886-87.)
Wagner, Historia Josephi I. Viennae, 1745.
Katona, Historia Critica XXXVII.
Szalay László, Magyarország Tört. VI.
II. Rákóczy Ferencz Emlékiratai, Győr, 1861.
Thaly K., Bottyán János. Pest, 1865.
Századok 1867. 167. 1868. 138. 1882. 156.