országgyűlési képviselő, szül. 1823. máj. 15. Kopocs-Apáthin Szabolcsmegyében; középiskoláit Sárospatakon végezte, hol a jogot is kezdte hallgatni, melyet a pesti egyetemen végzett, hol ügyvédi oklevelet is nyert; aztán Nagy-Kállóban telepedett le. 1848-ban ő is honvéd lett és a 48. zászlóaljhoz állott; részt vett Buda ostromában; jelen volt jún.-júl. a Komárom körüli csatákban és mint honvéd százados kapitulált Komáromban. Visszament ezután Nagy-Kállóba s folytatta az ügyvédkedést. 1861-ben Szabolcsmegye megválasztotta főjegyzőjének, a nagy-kállói kerület pedig 1865-ben képviselőjének. Ez időtől fogva haláláig, mint az ellenzéki 48-as párt egyik vezére az országgyűlésen és a hirlapi pályán működött a fővárosban. 1867. ápr. 1. alapította a Magyar Ujságot, melyet megroncsolt egészsége daczára 1868. jún. 20-ig szerkesztett; majdnem naponta irt bele czikkeket. Kossuth levelének közléseért sajtópörbe fogták, az esküdtszék egy évi fogságra itélte. A gümőkór és szivbajhoz vizkor is járulván, fogságában 1869. márcz. 24. meghalt. Beszédeit az országgyűlési naplók, a politikai napilapok és különösen saját lapja a M. Ujság közölte.
Munkái:
1. Beszéde. Debreczen, 1861. (Révész Imre beszédével együtt.)
2. Beszéde. Pest, 1861. (Pap Jánoséval.)
Országgyűlési Emlékkönyv 1866. 95.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 50. sz. arczk. 1869. 14. sz. arczk. (szül. 1824. nov. 19-re teszi.)
Hazánk és a Külf. 1868. 12. sz. arczk.
1869: Magyar-Ujság 70. sz. (Hollós László), Honvéd 13. sz. Igazmondo 14. sz.
Petrik Könyvészete 291. 316. l.