bölcselettudor és akadémiai tanár volt 1809-től haláláig, előbb Győrött, hol a magyar nyelvet és irodalmat adta elő; majd Nagyváradon, hol a bölcseletet tanította és 1843-ban életének 69. évében meghalt. Biharmegye táblabirája volt; beszélt a hazai nyelven kivül latinúl, németűl és francziáúl.
Munkája: Tentamen publicum ex physica. Pestini, 1796.
Szinnyei Könyvészete.
Bozóky Alajos, Nagyváradi Akadémia 65. és gyászjelentés.