hittudor, egyetemi r. tanár, szül. 1844. febr. 10. Barkán Tolnamegyében; gymnasiumi tanulmányait Kassán, Egerben és Rozsnyón és 1860-tól mint esztergom-főegyházmegyei növendékpap Nagyszombatban végezte; a hittudományt 1863-tól a bécsi egyetemen hallgatta. 1866. júl. 25. misés pappá szenteltetett. Ugyanezen év vége felé a bécsi Augustinaeumba küldetett és 1870-ben az egyetemen hittudori oklevelet nyert. Ugyanazon évben a budapesti központi papnevelő intézethez tanfelügyelővé s az egyetem hittudományi karához tanár-helyettessé neveztetett ki. 1875-ben tudományos czélból hosszabb utazást tett Dél-Németországban, Svájczban és déli Francziaországban. 1876-ban a budapesti tudományegyetemhez a keresztény erkölcstan nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. 1879-ben a hittani kar dékánjává választatott. A pápa t. kamarása, a párisi Société bibliographique lev. tagja.
Magyar és latin költeményt, értekezést, életrajzot és számos czikket irt az általa szerkesztett és más hirlapokba s folyóiratokba; M. Államnak 1878-ig egyházpolitikai munkatársa volt.
Munkái:
1. Világos jog, kétes törvény. Mi itt a teendő? Budapest, 1880. (Különnyomat a Religióból.)
2. Anecdotorum Petri cardinalis Pázmány specimina duo Ad diem solennem a condita reg. scient. universitate semisaecularem quintum e codd. MSS. excerpta recensuit et praefatus est. U. ott, 1885. (Ism. M. Állam 134.)
3. Keresztény hitegység, nemzetiség és hazafiság Magyarországban. Polemikus czikkek a Religióból. U. ott, 1885.
4. «Keresztény karddal kereszténységet a töröknek» a magyar ifjúsághoz. U. ott.... (Röpirat.)
5. Készüljünk XIII. Leo pápa aranymiséjének jubilaeumára. U. ott, 1886.
6. De philosophicis, historicis atque literarum studiis per Leonem XIII. pontificem maximum in Hungaria provectis oratio habita... die 30. Dec 1887 in aula academiae religionis catholicae. Bpest.
7. Paulai szent Vincze élete. Szent beszéd. Bpest, év n.
Szerkesztette a Kath. Theol. Folyóiratot dr. Aschenbrier és dr. Kanyurszky egyetemi tanárok közreműködésével 1883-84-ben és szerkeszti 1878. aug. 17. óta a Religiót.
Major István Bibliogr.
Ország-Világ 1880. arczk.
Zelliger, Esztergommegyei Irók.
M. Könyvészet 1887.
Acta Reg. Univ. Budap. 1877-85.