Budaeus György, máskép Budinszky,
ág. ev. lelkész, Karwina (?) helységben Teschen mellett Sziléziában, hol atyja B. Ádám, ki a magyarországi Budai családból származott, jószágigazgató volt. 1648. okt. Puchóra Trencsén-megyébe küldték szülei iskolába; innét 1649. decz. 4. Szeniczre, 1650. máj. 16. Trencsénbe s 1651-ben ismét Puchóra ment vissza, hol Nigrini János tanítójának egybekelésére üdvözlő verset irt; itt a rhetorikát, nagy katekizmust és a bölcselet elejét tanulta. 1652. jún. 2. a zebeni iskolába, 1656. jún. 29. pedig Kassára ment; de az ottani levegő rosszúl hatott egészségére, azért júl. 12. Lőcsére távozott, hol vitatkozott és első cseh prédikáczióját tartotta. 1661. ápr. 1. Boszticzra (Baschko v. Basskowa, Ung-megyében) hívták lelkésznek és máj. 1. felavatták; Magyoróson és Petróczon is lelkészkedett ugyanazon megyében; 1655-ben Vereshalomra (v. Czerweniczára, Sárosm.) ment lelkésznek; innét Herrngrundra (Beszterczebánya mellett) távozott, hol 1672-ig működött, midőn száműzték; előbb Briegben tartózkodott, azután Berlinben. 1682-ben visszajött Magyarországba és Szent-Andráson (Szepesm.) lett lelkész, hol meg is halt.
Munkái:
1. Christiani hominis militia. Berolini, 1674.
2. Threnodia. abyssum persecutionum et exinde manantem labyrinthum naufragiorum historice plagens. 1690.
Két naplót hagyott hátra kéziratban; a kisebbikben életpályáját tárgyalja, a nagyobbikban a magyarországi különböző helyeken történt eseményekről emlékezik.
Fabó, Monumenta IV. (Klein, ki a kisebb naplójából bő kivonatot közöl.)
Slov. Pohlady 1880. 80. l.