Kezdőlap

Bulyovszky Gyula,

ügyvéd és hirlapiró, szül. 1827. április 10. Rákos-Kereszturon Pestmegyében, hol atyja B. Lajos gazdatiszt volt; iskoláit Pesten és Debreczenben végezte; a jogot a pesti egyetemen hallgatta s 1847-ben ügyvédnek esküdött fel. 1848-ban a márcziusi napok egyik főszereplője volt, azután hivatalnok lett a magyar belügyministeriumnál; a szabadságharcz után kizárólag az irodalomnak élt. Meghalt 1883. ápril 17. Budapesten. Külföldön sokat utazott, különösen Németországban; 1852-ben Londonban volt.

Az irói hajlam már kora ifjuságában ébredt föl benne; a protestáns iskolákban szokásos magyar iskolának Érdemkönyvében Hadur és Kelet cz. műveivel tüntette ki magát; bölcselethallgató korában több novellát és költeményt közölt a Regélő P. Divatlapban (1843. 12. sz. első epigrammja), a Honderűben (1843.) és Pesti Divatlapban (1844-46.), 1844-ben a Bartay szinigazgatótól kitűzött jutalmodíjra Pest éjjel cz. szinművével pályázott, de siker nélkül; a díjat Szigligeti Szökött katonája nyerte el. Öregeknek bajt okoz a szerelem cz. szinművét a szinigazgatóság felszólítására két nap alatt készítette el s harmadnapra szinpadra került. Gutzkov szomorújátékát Uriel Acosta-t Nádaskayval ford. (először adták a nemzeti szinházban 1850. jún. 20. Ism. P. napló 87. Hölgyf. 140. sz.). Szinbirálatokat irt és egy rendes műkedvelőtársaságot szervezett jótékony czélokra, melynek ő volt legkedveltebb tagja. 1847-ben az Életképek rendes dolgozótársa lett és verseket irt a győri Hazánkba; 1848-ban a Nemzeti Ujságnál szini biráló volt. Munkatársa volt a Kossuth Hirlapjának is (1848.). Legnevezetesebb működése azonban a tárczairás volt; nálunk ő volt ennek egyik megteremtője s fáradhatatlan művelője. 1849 végén a Magyar Hirlap cz. hivatalos lapnál kezdte meg tárczairói pályáját, melyet csaknem halaláig folytatott különböző lapoknál; irt még közben képzőművészeti és színi kritikákat meg beszélyeket is a következő lapokba: Pesti Röpivek (1850.), Hölgyfutár (1850-63.), Magyar Hirlap (1849-56.), Budapesti Hirlap (1853-60.), Divatcsarnok (1854.), P. Napló (1855. II. 29. 37. 52. sz., 1857. 220-61. sz.), Délibáb (1855-57.) (protestans létére Danielik barátsága révén a Religióba is dolgozott), Családi Lapok (1855.), Szépirodalmi Közlöny (1857.), M. Néplap (1857.), Aradi Lapok (1858-59.), Koszorú (1863.), Ország Tükre (1863.), Fővárosi Lapok (1870. 1876. 1878. 1883. utolsó beszélye Náthán és Mária), Csöndes Órák (1878.), Ország-Világ (1880-81.), Tavasz. cz. zsebkönyvbe (1861.) és az általa szerkesztett és kiadott lapokba és naptárakba.

Munkái:

1. A székely leány, ered. regényes víg opera 3. felv. Egy franczia szöveg használatával. Zenéje Huber Károlytól. Pest, 1858.

2. Fuzio, vígj. 3 felv. Bpest, 1879. (Nemz. Szinház Könyvtára 124. Először adatott a n. szinházban 1878. nov. 29. Ism. P. Napló 283. Hon 284. N. Hirlap 323. Főv. Lapok 271. sz. és Beőthy Zsolt, Szinműirok 45. l.)

Alapította és szerkesztette a Nefelejts cz. szépirod. divatlapot 1859. ápr. 3-tól 1864. decz. 25-ig; ekkor Friebeisz Ferencz vette át a lapot és ő társtulajdonos maradt 1875. febr. 28-ig, mikor a lap czimét Divat-Nefelejetsre változtatta; ennek is volt társtulajdonosa 1875. márcz. 7-től aug. 28-ig; szerkesztette a Hölgyfutárt 1862. ápr. 1-től nov. 1-ig; a Sürgöny cz. politikai napilapot 1864. decz. 11-től 1866. decz. 30-ig; az első magyar humorisztikai naptárt Vas Gerebennel együtt 1851-re, «mindazok használatára, a kik az 1850. év után Magyarhonban még magyarokúl megmaradtak» melyet a rendőrség lefoglalt; (Ism. Hazánk I. 1884. 159. l.), a Gombostű-Naptárt Rózsaági Antallal 1863-66-ra.

Álneve és jegyei: Inokai Csalán, B. Gy. és B. Gyula.

Arczképe fametszetben megjelent a Nyáry Albert, A magyar forradalom napjai 2. füzete mellett 1848-ban Pesten, aczélmetszetben a Pollák (most Légrády) testvéreknél és a Hölgyek Lapja munkatársai cz. kőnyomatú műlapon (Elischer Lajos rajza és Légrády-testvérek kiadása Budapesten, 1880.)

Ferenczy és Danielik, M. Irók I.

1883: Pesti Napló 112. sz. Budapesti Hirlap 107. sz. Egyetértés 106. sz. Vasárnapi Ujság 16. sz. Magyarország és a Nagyvilág 17. sz. arczk. Szinpad 16. sz. Főv. Lapok 90. 93. sz. Hölgyek Lapja 17. sz.

M. Könyvészet 1879.

Petrik Bibliographiája és gyászjelentés.