kuriai tanácselnök és val. belső titkos tanácsos, szül. 1826. máj. 3. Csongrádon, hol atyja Nasch Móricz József vagyonos kereskedő volt, ki fiatalabb korát Párisban töltvén, franczia műveltséggel birt és nevét 1845-ben változtatta Csemegire. A gymnasium alsó osztályait Pesten a piaristáknál végezte; azután a német nyelv elsajátítása czéljából egy évet a szegedi katonai nevelő intézetben töltött és a gymnasium felsőbb osztályait Szegeden, a bölcseleti tanfolyam első évét Pesten végezte; a következő évben sulyosan megbetegedvén Csongrádra tért vissza s a bölcselet II. évét Szegeden fejezte be, hol Horváth Cyrill buzdította az irodalommal való foglalkozásra. A szegedi ifjúság önképzőkörében felolvasott verseit mult évben közölték a szegedi lapok. A jogot a pesti egyetemen hallgatta. Az egyetemi magyar társulatnak első alapítói között volt, melynek alapszabályai helybenhagyása érdekében hiában járt Toldy Ferencz a nádornál, úgy hogy az egylet csak titokban működhetett. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett és Torontál vármegye tiszt. aljegyzője lett. Az 1847. országgyűlésre megyéje mint irnokot köldötte Pozsonyba. A szabadságharcz alatt 1849. márcz. 4. Felhivást bocsátott ki a torontálmegyei menekültekhez, melyet a Budapesti Hirlap (1891. 265. sz.) közölt és a többi lapok is hozták. Batthyány Kázmér gróf teljhatalmú országos biztos megbizásából egy zászlóalj gyalogságot és egy század lovasságot alakított és e csapat, melynek ő volt őrnagya és parancsnoka, végig küzdötte a bánáti s bácskai hadjáratot és Lugosnál tette le a fegyvert. Cs. a temesvári várba került és itt a többi törzstiszttel együtt fogságban tartatott; hadi törvényszék végre besorozásra itélte, de megrongált egészsége miatt nem vált be katonának. Később kurrentálták, a pesti Uj-épületbe vitték és megint besorozásra itélték miután a budai laktanyában hat hónapot töltött, fölülvizsgálták és szabadon bocsátották. Ekkor ügyvédséget kezdett Aradon s mint védő országos hírre tett szert; működését rossz szemmel nézték, rendőri felügyelet alatt tartották és az Aradmegye szélén levő Buttyin rumén faluba helyezték át, de 1858-ban megengedték hogy Aradon folytathatta ügyvédi pályáját. Az 1860-ban megalakult városi s megyei közgyűléseken vezető szerepet vitt és Arad városa első feliratát ő szerkesztette. A karloviczi szerb kongressus idején Csernovics Péter mellett működött. A magyar miniszterium megalakulása után Horváth Boldizsár mint titkárt és tiszt. osztálytanácsost hivta meg az igazságügyminiszteriumba; rövid idő mulva miniszteri tanácsos és azután államtitkár lett. 1872-től 1878-ig a pécskai kerület országgyűlési képviselője volt. 1879-ban kuriai tanácselnök lett. 1880-ban megalapította az első jogászegyesületet, mely az ő elnöksége alatt működik. 1878-ban a büntető törvénykönyv szerkesztése alkalmából a szent István-rend középkeresztjével diszítette föl a király, 1882-ben pedig kinevezte val. belső titkos tanácsossá.
Az irodalomban a 40-es években lépett föl; versei az Életképekben és a P. Divatlapban jelentek meg; megyei tudósításokat irt a Pesti Hirlapba s Amerika fölfedezéséről a Honleányok Könyvébe (1847.) Politikai s jogtudományi czikkei a 60-as években jelentek meg a Pompéry János Magyarországjában (1860-62. A kuria és az alkotmány, Közigazgatás és törvénykezés, Codificatio vagy unifacatio, sat.) sokat irt ez időben az Alföld cz. lapba is, többi közt 14 vezérczikket 1861-63. és 1867-ben, a lap élén egy bizottság állott, mely őt bizta meg a vezetéssel; az Aradban (1863. A közigazgatási végrehajtás magánjogi keresetekben); a Törvényszéki Csarnokban (1866. A hatalomjog); a Jogtudományi Szemlében, minisztere megbizásából javaslatot dolgozott ki a birósági szervezetről és ennek első fejezetéből lett az 1869. IV. czikk: A birói hatalomról; a M. Igazságügyben (1875. A felségsértésről, 1876-77. A kettős házasság, A vagyon elleni bűntettek és vétségek, 1880. A corectionalisatio, 1882. A bűnvádi eljárás megindításának feltételei, 1886. Egység és többség); a Pester Lloydban (1879-80. A birósági szervezésről); a Pesti Naplóban Az elkeresztelésről, két czikk (1882.); a Jogtudományi Közlönyben (1886. Eszmei halmazat és magánlaksértés, 1887. A Référé-ről, Börtönügyi viszonyaink, A birói szervezetről); a P. Hirlapban (1886. 89. sz. Nyilatkozata a magyar jogirodalomról).
Munkái:
1. A jogvesztés elmélete és az államjog. Pest, 1862. (Különnyomat a Magyarországból.)
2. A magyar bűnvádi eljárás tervezetének indokai. Bpest, 1882. (Különny. a M. Igazságügyből.)
3. Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. A m. kir. igazságügyi miniszter megbizásából. U. ott, 1883.
Működéséből kiemelendő, hogy a dualismus keresztűlvitele a nemzetközi jog terén, az ő érdeme; a magyar nyelvnek, a bűntettesek kiadásának és a birói hatóságnak kérdéseiben az ő véleménye döntött. Legnevezetesebb alkotása az új magyar büntető codex. Deák Ferencz kivánságára Pauler Tivadar miniszter őt bizta meg e nagyfontosságú törvény kidolgozásával, melyet 1872 nyarán Füreden és 1873 nyarán a Margitszigeten végzett. A franczia kormány lefordíttatta e munkát és Code pénal hongrois des crimes et des délits. Paris 1885. czímmel közzé tette.
P. Hirlap 1845. 433. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 31. sz. arczk.
Petrik Könyvészete 1882.
M. Salon XIV. 1890. arczk. (Kenedi Géza.)