főispán, előbb országgyűlési képviselő, szül. 1814-ben Szegeden, hol atyja előkelő polgár volt, ki fiát gondos nevelésben részesítette, szülővárosában bevégezte a gymnasiumot és Nyitrán a kegyesrendiek közé lépett. De a szerzetesi pályához nem volt kedve s két év mulva Pozsonyba ment jogot tanulni. Ügyvédi oklevelet 1842-ben kapott és 1843-ban már megkezdte az ügyvédkedést Szegeden. 1848-ban a város megválasztotta tanácsosnak; mint nemzetőri százados ő is fegyvert fogott a haza védelmére. Később a szegedi vészbiróság tagja lett és e miatt a honvédsereg leveretése után sokáig bújdosnia kellett. Megunva a lappangást, Pesten följelenté magát; el is csukták, de néhány havi fogság után szabadon bocsátották. Gazda lett és Pusztapón kibérelt birtokon 1860-ig jelentékeny vagyont szerzett. Ekkor Szeged megválasztotta képviselőnek; a határozati párthoz tartott; de 1865-ben már a Deákpárt hive volt és e párt soraiban ült a képviselőházban. 1871-ben Szeged, Kecskemét és Arad városok, utóbb Szeged és Hódmezővásárhely főispánja lett. A szegedi nagy árviz idején a város kir. biztost kapott és őt fölmentették főispáni állásától. Visszavonult szatymázi tanyájára. A szegedi iparkiállítás, a Dugonics szobor létrejötte, a dalünnep és az iskolaügy buzgó előmozdítót birtak benne; érdemeiért a Lipót-rendet kapta. Meghalt 1883. febr. 19. szegeden.
Emlékbeszéde, melyet 1866. aug. 14. Klauzál Gábor felett tartott, megjelent a Pesti Nalóban (188. sz.).
Munkái:
1. Jelentés az 1865-68. országgyűlés eddigi működéséről, melyet Szeged szabad királyi város alsó- és rokus városi választóihoz intéz. Szeged, 1868.
2. Méltóságos Dáni Ferencz Szeged, Arad és Kecskemét sz. kir. városok főispánjának sz. kir. Szeged város közönsége 1871. évi aug. 13. tartott közgyülésében mondott beszéde. U. ott, 1871.
Aradon és Kecskeméten tartott székfoglaló beszédei is megjelentek, de ezeknek bibliographiai leirását nem adhatom.
Vasárn. Ujság 1873. 40. sz. arczk.
Főv. Lapok 1883. 44. sz. gyászjelentés és Reizner János szives közlése.