Kezdőlap

Danilovics János,

munkács-egyházmegyei görög kat. kanonok és püspöki helynök, D. János, gör. kath. lelkész és Fesztory Terézia fia, szül. 1836-ban Őrmezőn Zemplénmegyében; iskoláit S.-A.-Ujhelyen, Ungvárt és Kassán végezte; a papi pályára az ungvári papnevelőben és lyceumban készült; 1859-ben Popovics Bazil munkácsi püspök egyházi kormányánál igazgató lett miséspappá 1862-ben szenteltetett föl és ez évben fogalmazóvá neveztetett ki; 1867-ben titkári állásba helyeztetett; 1871 óta kanonok; 1875-ben hajdu-dorogi püspöki külhelynök és 1886-ban zámi cz. apát lett.

Munkái:

1. Beszédek. Bpest, 1870. (Az ungvári püspöki szentszéken az egyházi autonomia ügyében mondott két beszéde.)

2. Védirata. Debreczen, 1887.

3. Úrszág-e vagyis a Munkács egyházmegyei Roskovics-féle kiskáté különlegességeinek megvitatása. U. ott, 1888. A magyar ajkú görög szert. kath. részére az egyházi ószláv nyelvből, a templomi szertartások végzéséhez szükséges könyveket magyarra fordította, u. m.:

4. Aranyszájú sz. János Liturgiája. Debr., 1882.

5. Egyházi szerkönyv. U. ott, 1883.

6. Szent Bazil Liturgiája. U. ott, 1890. (Melles Emil közreműködésével.)

7. Görög szertartású egyházi énekkönyv. U. ott, 1892. Ezen munkáival a görög kath. magyar nyelvű isteni tiszteletének ő lett a megalapítója.

Horváth Ignácz Könyvészete 1888.

Schematismus Munkács. 1889. és önéletr. adatok.