Kezdőlap

Darányi János,

Arad város főorvosa, D. József kőművesmester és Kecseg Mária fia, szül. 1819. jul. 6. Andornakon Borsodmegyében; atyja Heves mezővárosba költözvén, itt nevelkedett; a gymnasium 1. és 2. osztályát Pesten, a 3-6. Miskolczon, a 7. Egerben, a 8. ismét Pesten végezte, hol az egyetemen az orvosi tanfolyamot hallgatta s 1845. jún. 22. orvosdoktorrá avattatott. Azután Bécsbe ment és Rokitanszky, Hebra és Schuh előadásait hallgatta 1846. jan.-ig, midőn gyakorlóorvos lett Hevesen, de csakhamar Egerbe költözött. A szabadságharczban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, Budavár bevételekor osztályos főorvos, utoljára a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt dr. Rédey halála (szept. 26.) után a vár átadásáig. A szabadságharcz befejeztével Balassa János tanár mellett tanszéki segédként működött három évig; ekkor Ó-Kanizsa község hívta meg főorvosának. 1858-ban Arad város főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt és 1861-től 1881. márcz. végeig az általa alapított és nevéről nevezett magánkórházat mint igazgató-tulajdonos vezette. 1883. ápr. főorvosi működésének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferencz-Józsefrend lovagkeresztjét kapta. Meghalt 1889. máj. 12. Aradon.

Orvosi értekezései megjelentek a M. Orvosok és Term. Munkálataiban (XIII. 1869. A petefészek tömlő-irtás sikeres műtétele. XV. 1872. Kóresetek.), Zeitschrift für Natur u. Heilkundeban (1851. II. 16. sz. Eine geheilte Caries der Mittelfussknochen), Gyógyászatban (1869-70. 1872. 1880.), Pester Med. Chirurg. Presseben (1872. Ein Fall von Gesichts-Plastik, 1874. Ueber den Darmriss) sat. Az orvosok 14. aradi nagygyűlésén, melynek egyik titkára volt, értekezett a képző (plasticus) műtétekről és a Herkules-fürdőben tartott 16. nagygyűlésén az általa sikeresen műtett tökéletes központi gátrepedésről.

Munkája: Orvostudori értekezés. A növények életéről. Pest, 1845.

Szerkesztette a Napi Közlönyt a magyar orvosok és természetvizsgálók XV. nagygyűléséről 1871. aug. 28-tól szept. 3-ig összesen hat számot (Dr. Oláh Gyulával együtt.)

Magyar Orvosok és Term. Munkálatai XIII. 126. 164. 166. XIV. 98. XV. 53. 59. 159. XVI. 119. XXIII. 55. l.

Vasárn. Ujság 1871. 36. sz. arczk.

Szinnyei Könyvészete és Komárom 1848-49-ben 375 l.

Lakatos O., Arad Története III. 48.

Aradi K. Naptár 1887. 131. l. arczk.

Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. VIII. 1873. arczk. (köre rajz. Gerhart H. Bécsben.)

Alföld 1889. 111. l. és gyászjelent.