zágrábi, később nyitrai püspök; 1441-ben veszprémi püspök volt, midőn az egri püspökség végett versengett; 1455-ben szentmártoni főapát volt, ekkor nevezte ki V. László zágrábi püspökké; ezen kinevezést V. Miklós pápa okt. 11. kelt brevéjével meg is erősítette. Midőn a vetélytársak közt versengés fejlődött ki. 1462-ben Mátyás király Vitéz János váradi püspököt akarta a zágrábi székre áthelyezni, D. szívósan ragaszkodott igényeihez és ezek érvényesítése végett személyesen Rómába utazott, hogy a szent szék támogatását megnyerje. Sienában is fölkereste az ott időző II. Pius pápát és hosszú latin beszédben tüzetesen kifejtette az ügy állását és igazolni törekedett igényeinek jogosultságát; hogy előadásának nagyobb nyomatéka legyen, azt leiratta és díszesen kiállítva a pápának átnyujtotta. Ezen hártya-kézirat a párisi nemzeti könyvtár kéziratgyűjteményében van és 13 levélből áll, czíme: Oratio reverendi patris domini Thome de Debrenthe episcopi Zagrabiensis ad sanctissimum dominum nostrum Pium II. feliciter incipit. (Közölve van egész terjedelmében a M. Könyv-Szemlében, 1889. 211-117. l.) D. T. könyvtárából még egy codex létezik Bécsben a német lovagrend könyvtárában, mely 1462-ből származik, a czímlapon II. Pius pápa és D. czimerével van diszítve, Nagy Sándor életét tartalmazza s czíme: Finit Vita Alexandri Magni Johannes Marcus Clarissimi. Et. Virtute. Et. Nobilitate. Viri Petri Stocci Florentini Discipulus. Parmae. Oriundus. Hanc. Alexandri Imperatoris Maximi Vitam... D. a zágrábi püspökséget nem vehette ugyan birtokba, de a nyitrait nyerte kárpótlásúl.
Schwandtner, Scriptores Rer. Hung. II. 37. l.
Uj M. Múzeum 1857. I. 109.
M. Könyv-Szemle 1889. 24. l. Debrenthei Tamás zágrábi püspök codexe a párisi nemzeti könyvtárban. Fraknói Vilmostól, és 208. l. Debrenthei Tamás búcsúbeszéde II. Pius pápához Majláth Bélától. 1890. 369. l.