polgári és közép kereskedelmi iskolai tanár, szül. 1857. szept. 13. Rónaszéken Máramarosmegyében; atyját 1867-ben elveszítvén, nagybátyja D. József gyöngyös-halászi plébános nevelte. Alsóbb iskoláit szülőhelyén és M.-Szigeten végezte. 1880-ban a m.-szigeti állami tanító-képző intézetben elemi iskolai tanítói oklevelet nyert. 1880-1881-ben mint segédtanitó működött Ecséden (Hevesm.), 1881-82-ben pedig Hatvanban. Itteni állásáról lemondott és ugyanott 1883-ban leánynevelő-intézetet állított föl nyolcz (hat elemi, két felső) osztálylyal, mely intézet három év mulva megszünt. 1884-ben nőül vette Rill József tanfelügyelő leányát Vilmát. 1886-ban Budapesten polgári iskolai tanárrá képesíttetett és a titeli állami polgári iskolához rendes tanárnak, egy év mulva pedig Aranyos-Marótra az állami felső (és elemi) leányiskola igazgatójává neveztetett ki, hol megalapította a barsmegyei általános tanító-egyesületet, melynek elnöke lett. Miután a miniszterium a felső népiskolát elvette Aranyos-Maróttól, az alsó-kubini állami polgári s közép kereskedelmi iskolához nevezte ki D.-t a nyelvtani s irodalmi tanszékre.
Czikkei közűl: A mi a Jó-könyvekben is rossz és A magyar polgári iskola (Egyetértés 1883. 1891.), Báró Eötvös József elvei és társadalmunk és Valami a hires Jó-Könyvekről (M. Paed. Szemle 1884-86.), A nőt szerepe a társadalmi életben, Társadalmunk árnyfoltjai, A humanizmus és a paedagogia, mint a katonai képzés legfontosabb eszközei (Eger és Vidéke 1884.), Törekvés és eszköz (Nógrádi Lapok 1885.), A nőnevelés irányai (Gyöngyösi Lapok 1885.), Egyesülve kell haladnunk és Szervezkedjünk (Népnevelők Lapja 1886. 1889.), A megyei lapok hivatása (Barsm. Hirlap 1887.), A tankönyvek használata (Polgári Isk. Közlöny 1887.), Neveljünk helyesen (Aranyos-maróti Isk. Értesítő 1888.), A nevelés szoktasson a küzdelemhez (Néptanoda 1889.), A mi ügyeink (Néptanító 1889.), A polgári iskola és az állam (Polgári Isk. 1890.), Hol az igazság? Nyelvtudományi értekezés. (Kalauz 1892.)
Munkái:
1. Magyar nyelvtanítás. Bpest, Pozsony, 1889. (Ism. M. Nyelvőr, Iskolai Szemle.)
2. Magyar Nyelvtan a népiskolai tanítás czéljaihoz alkalmazva. U. ott, 1890. Három rész. (Ism. Iskolai Szemle. I. rész. 3. kiadás 1892. II. és III. rész. 2. k. 1891. U. ott.)
3. Magyar nyelvtan mondattani alapon. A polgári és középiskolák I. és II. oszt. számára. Bpest, 1891.
4. Rendszeres magyar nyelvtan és a hangsúlyos verselés. A polgári- és középiskolák III. oszt. részére. U. ott, 1892.
5. Irálytan és az időmértékes verselés. U. ott, (sajtó alatt.)
Szerkesztette a Barsvármegye cz. lapot. 1888. jan. 1-től febr. 19-ig.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890.
Corvina 1892. 9. sz. és önéletrajzi adatok.