ev. ref. lelkész, előbbinek és Litterati Mádi Erzsébet fia, szül. 1804. ápr. 14. Ó-Budán; 1816-ban Kecskemét régi kollégiumába vitték a gymnasiumi tanfolyamra. 1819-ben Debreczenbe ment a bölcselet és theologia hallgatására; ott tanult olaszul és francziául; 1826-28-ban Lovas-Berényben Fehérmegyében volt akadémiai rector; ekkor visszatért a születi házhoz és 1829-ben letette a papi vizsgát. 1831-ben Ó-Budán atyja helyére lelkészül választották és ott volt 1844-ig. Ez időtájt a pesti reform és ág. ev. egyháznak lelkészei Török Pál és Székács József közelebbi viszonyba léptek vele; együtt vitatták meg az akkori nagy eszméket, a prot. uniót, zsinattartást, új szervezést, a Pesti protestáns egyetem ügyét; 1844 őszén Kömlődre Komárommegyébe vitték papnak; 1845-ben Péczelen lett lelkész. Az 1847-48. országgyűlésre egyik országgyűlési lelkésznek hivták meg. 1852 tavaszán Tótfalun (a szent-endrei szigeten) lett pap; ekkor nősült másodszor Csokonai Vitéz Zsuzsánnával, a költő unokahugával (első neje Storch Katalin 1849-ben halt el). Ez időtájt két ízben érte tűz, mely könyveit és kéziratait elhamvasztotta. 1854-ben Czeglédre vitték papnak; az ő idejében épült az ottani nagy templom; részt vett az egyházkerület ügyeinek intézésében is, mely őt aljegyzőül, majd főjegyzőül választotta. Midőn az 1876. év végén Czegléd városa Kossuthot egyhangúlag képviselőjeül választá s elhatározta, hogy a meghivó-levelet egy küldöttség által nyújtja át a nagy hazafinak, a százas küldöttség vezetőjéül és szónokául (1877. jan.) Dobost választották. A czeglédi egyház 1879. tavaszán ülte meg 25 éves helybeli s 50 éves lelkipásztori hivataloskodásának jubileumát. 1882-ben lemondott a főjegyzőségről. Meghalt 1887. febr. 3. Czegléden.
Számos vezérczikke és kritikai dolgozata jelent meg a Prot. Egyh. és Isk. Lap régibb és ujabb folyamaiban (1842. Hierarchia a prot. egyházban, melylyel 221/2 arany jutalmat nyert, 1843. A frankhoni prot. egyház rövid történeti rajza, A presbyteri elvek szerinti reform szükséges volta; 1844. Rövid vázlata a theol és vallásosság jelen állásának Némethonban; 1845. Tájékozások a porosz evangelikus egyházban és mennyire lehet a magyarhoniban; 1846. birálatai Bujdosó Mihály névvel; az ujabb folyamokban Ne zsinatoljatok, később Nostradamus és Huhogó név alatt irt czikkeket). A Pesten fölállítandó protestáns főiskola tanítási rendszerét tárgyazó pályamunkákban (Kecskemét, 1843. II. kötete Spiller P. német munkájának kivonatban fordítása, tiszteletdíjat nyert pályamunka); irt még a Társalkodóba (1847.), Vasárnapi Ujságba 1857-59. 1870. 1876-77. Egressy Gábor emléke), Házi Kincstárba (1861. Kalas János életrajza), Prot. Tudom. Szemlébe (IV. 1872.), a Keresztyén Családba és a Protestáns Naptárba (1856. költemény.) Egyházi beszédei a Török-Székács-féle Egyházi beszédek II. kötetében (Pest, 1845.) és Lelkészi Tárban (Pest, 1854.), Fördős Papi Dolgozataiban, Szász Károly Különféle papi dolgozataiban (Uj olyam, Pest, 1860. 1. füzet) s Kecskeméti Lelkészi Tárában, Czelder Ev. Lelkészi tárában és Figyelőjében jelentek meg.
Munkái:
1. Gyászemlék néhai főtiszt. Báthory Gábor dunamelléki superintendens... koporsója felett. Pesten júl. 17. 1842. Kecskemét, 1842.
2. Lelki énekek. Albertini után. Pápa, 1842.
3. Az 1848. országgyűlést bezáró beszéd. Pozsony. 1848.
4. Stromszky Adolf honvédhadnagy felett. Péczelen 1849.
5. Bibliai történetek a h. h. ifjúság számára. Pest, 1851. (Ism. Vasárnapi Ujság 1879. 43. sz. 2. kiadás 1854. 4. k. 1860. 5. k. 1863. U. ott 8. k. Bpest, 1876.)
6. Keresztyén imák a házi ájtatosság növelésére és a protestáns keresztyén felekezetek használatára. U. ott, 1855. (Ism. P. Napló 139. sz. Fabó 2. kiadás 1890. Bpest.)
7. Halotti beszéd, melyet Mihó László végtisztessége alkalmával elmondott. Kecskemét, 1856. (Imák és gyászbeszédek cz. munkában, többekkel együtt.)
8. Egyházi beszédek. A földmívelő házánál és házon kívül. Pest, 1860. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
9. Az úri ima, a keresztyénség magasabb szempontjából. U. ott, 1861.
10. A gyermek imái és első vallásos érzelmei. U. ott, 1861. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 2. kiadás. Bpest, 1874. 3. k. 1876. U. ott.)
11. Homiliák régibb és legujabb modorban. U. ott, 1862. (2. kiadás. U. ott, 1873.)
12. Az Isten emberének benső küzdelmei. Kecskemét, 1863. (Egyházi gyászbeszédek... nagytiszt. Szilády László halasi ref. lelkész vigtisztességtételén Halason, 1862. jún. 9. Szász Károly ref. lelkész beszédével együtt.)
13. Egyházi beszédei. Kiadja (fia) Dobos László. Bpest, 1885-87. Négy kötet.
Kovács Ödönnek Vallásbölcsészet kézikönyvét (Bpest, 1877-78.) revideálta Fejes Istvánnal együtt.
Debreczen tájáról 26 darab népdalt küldött be Erdélyi János Népdalok és Mondák czimű gyűjteménye számára.
Szerkesztette az Egyházi Almanachot 1862-ben, a dunamelléki református egyházkerület meghagyásából (Pest, 1863.)
Kéziratban: számos egyházi beszéd történeti s philosophiai jegyzetekkel.
Vahot Imre, Országgyülési Emlény 1848. I. 132. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1859. 194. l. 1860. 435. l. 1879. 19. sz. (Jubileuma.) 1885. 30. sz. önéletrajza.
Kecskeméti Lelkészi Tár 1870. arczk.
Czegléd 1879. 9. sz.
Vasárnapi Ujság 1879. 42. sz. arczk. 43. 1887. 7. sz. arczk.
Figyelő VI. 1879. 219. l.
Prot. Képes Naptár 1880. arczk.
Debreczeni Prot. Lap 1885.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szinnyei Repertóriuma Tört. II.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885-86. 1890.
Uj M. Athenás.
Sárospataki Lapok 1887. 7. sz.
Dunántúli Prot. Közlöny 1887. 7. sz.
Függetlenség 1887. 34. sz. és gyászjelentés.