orsz. képző-intézeti igazgató, szül. 1856-ban Budapesten; szülői részéről gondos nevelésben részesült, különösen a rajzban és zenében is kiképeztették. 1865-ben a kegyesrendiek pesti főgymnasiumába lépett; 15 éves korában, atyja halála után, hogy kisebb testvéreinek segélyt nyújtson, nevelőnek ment Szerepre, Biharmegyébe, s középiskolai tanulmányait magánúton végezte. 1871-ben az országos ovóképzőbe lépett és 1872-ben ovói oklevelet nyert. 1873-ban a műegyetem rendes hallgatója lett. 1874 óta tanár volt a Fröbel-nőegylet gyermekkertésznő képzőjénél, mely intézetet a modern kisedovó képzők szinvonalára emelte. 1880-ban választották meg az országos kisdedóvó egyesület képzőintézetében igazgatónak, hol jelenleg is működik. Kiküszöbölte a Fröbel-féle foglalkoztató eszközök szemrontó nemeit, minők a kitűzdelés, domborítás, hálórajz, fényes, színes papirmunkák stb.; ezek helyett a kisdedek öntevékenységét és munkakedvét oly foglalkozásokkal kivánta kielégíteni, melyek egyrészt könnyen létrehozhatók, másrészt a szépet a hasznossal egyesítik; ilyenek: a papirfonás, vesszőkötés stb., úgy hogy a foglalkozások ezen módosítása által a házi ipar jellegével ruháztattak föl. 1888-ban a nyugat-európai államokban tett tanulmányútjáról a m. közoktatásügyi kormányhoz felterjesztett jelentése szolgált alapul és tájékoztatásul a kisdedóvási törvényjavaslat ügyében összehívott enquetnek, melyben D. mint annak jegyzője tevékeny részt vett.
Munkái:
1. Fröbel-féle nevelési módszer hazánkba való átültetésének története, kapcsolatban a központi Fröbel-nőegylet tiz évi működésének történetével. Bpest, 1876.
2. Dajkakönyv. U. ott, 1882. (Többekkel együtt.)
3. Dal-, játék- és versgyűjtemény. U. ott, 1890. (2. kiadás. Többekkel együtt.)
4. Lélektan. U. ott, 1891. (Kisdednevelők számára.)
5. A kisdedóvás ügye Európa főbb államaiban. U. ott., 1891.
Szerkesztette a Nevelési Szakközlönyt 1878-79-ben és szerkeszti a Kisded Nevelés cz. szakfolyóiratot 1880 óta.
M. Könyvészet 1882. 1890.
M. Paedagogiai Szemle 1891. fényny. arczk.