Kezdőlap

Edelmann Menyhért,

orvosdoktor, szül. 1862. decz. 25. Nagyváradon, hol középiskoláit végezte 1882-ben; az orvosi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, hol 1889. jún. orvosdoktorrá avattatott és azóta szülővárosában gyakorló orvos.

Mint első éves orvosnövendék a földrajzi társulat által felsőbb iskolák tanulói részére kiirt pályázaton: A hegységek befolyása az éghajlatra cz. munkájával megnyerte az első díjat; 1883-ban ugyan e társulat hasonló pályázatán a Vulkanismus cz. pályaművével a második pályadíjat nyerte. 1885-ben a tudom. egyetem orvostanhallgatóinak önképzőköre által hirdetett pályázaton A babonákról és kuruzslásról irt dolgozatával szintén díjat nyert. Orvosi s természettudományi czikkei többnyire Nemes Menyhért név alatt jelentek meg a következő lapokban: Pesti Hirlap (1884. Mérges csók, 1885. Saizon hygiena, Az ember apró ellenségei), M. Salon (1885. Megmérgezés), Ország-Világ (1885. A természet és az ember, Lelketlen állat, Vén Európa), Nagyvárad (1885. A kárpát-egyesület kiállítása, Az édes csók, mely mérges is lehet, A halál, Babonás gyógymódokról, Idegen népek babonás gyógymódjai sat. 1886. A veszettségről, Meddig élünk. Anyák és kisdedek, Oltassuk-e be magunkat himlő ellen? Mit rejt a föld méhe sat. 1887. Max Nordau, A nagyváradi orvosegylet szakülése, Néhány nap a bihari havasokban, Herman Ottó stb. 1888. Levél Hallból, Kremsmünster, Meddig élünk, mikor halunk, Azok a kis angyalkák, Száraz betegség; 1890. Babona és kuruzslás), M. Ifjúság (1887.), Magyarország és Nagyvilág, Uj Nemzedék, Borsodmegyei Lapok, Csöndes Órák, M. Családi Lapok, M. Háziasszony, Kassai Lapok, Oktató Háziorvos, Budapesti Ujság, Ellenzék, Magyarság, Veszprém sat.

Munkái:

1. A földrengésről. Nagyvárad, 1886. (Különnyomat a Nagyváradból.)

2. Babona és kuruzslás. Bpest, 1889. (Különnyomat az Egészségből.)

3. A hol a gondolat támad. Nagyvárad, 1890. (Különnyomat a Szabadságból.)

4. Az influenzáról. Bpest, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)

5. Stenosi necti egy esete. U. ott, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)

M. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok.