Kezdőlap

Esztegár László,

bölcseleti doktor és nevelő, szül. 1870. nov. 1. Szamosujvárt, hol atyja ügyvéd; a gymnasiumot Kolozsvárt, az egyetemet Budapesten végezte, hol 1892. máj. bölcselet-doktori oklevelet nyert; jelenleg Bécsben nevelő.

Irodalomtörténeti s aesthetikai czikkeket és könyvismertetéseket irt a Fővárosi Lapokba (1886. Döbrentey emlékezete, 1887. tárczák, 1888. Pesszimismus kisebb elbeszélésekben, 1889. Malcewsky két festménye, A mai örmény lyra, 1891. A magyar novella, sat.), az Erdélyi Hiradóba (1888. 42. sz. Az ujabb örmény lyra jellege, 213. sz. Madách Mózese, 176. sz. Az örmény irodalom fénykora, 1889. 150. sz. Valami a pessimismusról), az Armeniába (1889. Az örmény irodalom fénykora, hanyatlási kora, 1890. Az örmény népdalnokok, A magyarországi örményekről), a Budapesti Hirlapba (1889. 285. sz. Rudnyánszky költeményeinek ismert.), az Ország-Világba (1889. Örmény népénekesek) és a Magyar szemlébe (1889. Az ujabb örmény lyráról.)

Gopcsa László szives közlése.