okleveles mérnök, szül. 1827. okt. 22. Kecskeméten; ugyanott fejezte be lyceumi tanulását és 1843-45-ben a pesti egyetemen a mérnöki tanfolyamot. 1848 őszén a mérnöki gyakorlatból a honvéd-tűzérséghez állott és utóbb mint hadnagy résztvett a Schvecháttól Világosig folytatott hadjáratokban és Budavár ostromában. A szabadságharcz után besorozták a cs. kir. 1. sz. gyalog-ezredhez, mely akkor a Toscanát, nevezetesen Firenzét megszállva tartott hadtestnek képezte részét. Innen 1851-ben megváltás útján elbocsáttatott. 1852-től mint mérnök működött 1861-ig, midőn a hódmező-vásárhelyi ev. ref. egyház főgymnasiumához a mennyiségtan és természettan tanárává hivatott meg. 1874-ben súlyos betegsége miatt az igazgató-tanárságról lemondott, de 1876 óta a nevezett egyház tanácsának választott, a városi törvényhatósági bizottságnak virilis tagja s újabban a Körös-Tisza-Maros-ármentesítő s belvízszabályozó társulatnak alelnöke. Nem csekély hasznára van a közügyeknek és e mellett jeles szónok.
Programmértekezése a hódmező-vásárhelyi ev. ref. gymnasium Értesítőjében (1865. A reáltudományok s különösen a mennyiségtan iskoláinkban, 1872. Természettani oktatás a gymnasium felsőbb osztályaiban); czikkeket irt a Szegedi Hiradóba (1864-78.), Arany-János Koszorújába (Emlékezés flórenczi napjaimra), a Hód-Mező-Vásárhelybe (1873-78.), a Prot Egyh. és Isk. Lapba (1893. A természettani oktatásról, mint a positiv gondolkodás disciplinájáról a középiskolában.)
Munkái:
1. Mennyiségtan. Első rész. Számvetéstan, Szeged, 1864.
2. A közoktatás kérdéséhez. Szeged, 1880.
3. Hód-Mező-Vásárhely ismertetése. Összeállíttatott a helyi népiskolai oktatás czéljából. Szeged, 1891. (Névtelenül.)
4. Vázlata annak, hogy mit kellene magába foglalnia az elemi iskolákban a földrajzi oktatásba bevezető helyi földrajznak. Szeged, 1892.
Szerkesztette a H.-M.-Vásárhelyi Szemlét 1870-ben és a Heti Lapokat 1880. II. felében, mely lapnak tulajdonosa is volt.
Felsmann Névkönyve 1873-ra 51. l.
Reisner János, Szegedi Hiradó 34. l. és Önéletrajzi adatok.