bölcseleti doktor, egyetemi magántanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1845. ápr. 1. Lukafalván Marosszéken; középiskoláit a marosvásárhelyi ev. ref. gymnasiumban végezte 1864-ben. Két évig jogot tanult az ottani jogakadémián, két évig theologiát Nagy-Enyeden, hol 1868-ban papi vizsgát is tett; szept.-től a marosvásárhelyi gymnasiumban a magyar nyelvet tanította. 1871 őszén a marburgi egyetemre ment bölcseleti tudományok hallgatása végett; innét 1872-ben a budapesti, 1873-ban a kolozsvári egyetemre. E két utóbbin irodalmi s történelmi előadásokat hallgatott, mellékesen egyúttal Kolozsvárt az ev. ref. gymnasiumban tanított. 1876-ban a történelemből középtanári, 1879-ben bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1876-tól tiz évig nevelő volt a gróf Teleki családnál; e mellett 1880-tól négy évig segédtanár a kolozsvári ev. ref. gymnasiumnál. 1884-ben növendékét Párisba kisérte, hol két évig a Faculté du Droit, Sorbonne és Collège de France intézetekben hallgatta a jogtörténeti, történeti, irodalmi s aesthetikai előadásokat. Innét visszatérve 1889-ben a kolozsvári egyetemen az európai történelemből magántanárrá képesíttetett. Párisban tartózkodása alatt levéltári kutatásokat is tett és a Teleki László gróf hosszúfalvi levéltári okmányait ő ismertette.
Történelmi czikkei s közlései a Történelmi Tárban (1882-83. Bethlen Gábor levelei feleségéhez Károlyi Zsuzsannához, Bethlen Gábor és a porta, 1884. Okiratok az interregnum történetéhez Bethlen Gábor halála után, Borsos Tamás emlékirata 1630. jan. 22-28. budai követségéről, 1885. Brandenburgi Katalin és Bethlen István összeköttetése a portával, Az 1636. évi mozgalmak történetéhez, 1886-88. Kétszáz évi háborúk történetéhez, Tökölyi Imre és a franczia diplomatia, 1889. I. Rákóczi György összeköttetése Francziaországgal), az Erdélyi Muzeum-egylet kiadványaiban (1889. A reuniáló kamarák és Magyarország 1679-1683.)
Munkái:
1. XIV. Lajos és a spanyol örökösödés kérdése a pyrenei békétől az aacheni békéig (1659-1668.) Kolozsvár, 1879. Bölcseletdoktori értekezés. Ism. Erdélyi Muzeum.)
2. Alvinczi Péter okmánytára III. kötete. A m. tud. akadémia történeti bizottsága megbizásából közzétették Gergely Samu és Pettkó Béla. Bpest, 1887.
Jelenleg a Teleki-Codex-bizottság meghagyásából Teleki Mihály leveleit és iratait rendezi sajtó alá.
M. Könyvészet 1879. 1887. és önéletrajzi adatok.