a budapesti villamos vasut titkára és szinműiró, szül. 1856. okt. 18. Hévízgyörkön Pestmegyében, hol atyja jelenleg is bérlő; a gymnasium alsó négy osztályát Aszódon végezte az ág. ev. iskolában, hol egyik tanára Csengei Gusztáv jelentékeny befolyással volt irói pályájára, az ötödik gymnasiumi osztályt Gyöngyösön a ferenczrendieknél, a többi osztályt Budapesten az ág. evangelikusoknál végezte, hol legtöbb befolyással volt reá tanára, Heinrich Gusztáv, kinek irodalomtörténeti előadásait később egyetemi évei alatt is nagy előszeretettel hallgatta. A jogi pályára lépvén, egy évig a kassai jogakadémián volt; azután visszatért a fővárosba, hol a jogi tanfolyamot elvégezte s letette az államvizsgát. De lelke inkább a szépirodalom felé vonzotta és sűrűn látogatta Greguss, Gyulai, Heinrich és mások aesthetikai, dramaturgiai s irodalomtörténeti előadásait. Mint másodéves jogász titkára, majd elnöke volt az ifjusági egyesületnek, mely politikai czélzattal akkor létesűlt, mikor Helfy Ignácz volt képviselőjelölt a Terézvárosban. E kört, mely a Helfy-kör elnevezést vette föl, később G. alakította át közművelődési egyesületté, melyben felolvasó estélyeket és műkedvelő előadásokat tartottak. A fővárosi szinházakat buzgón látogatta s különösen Tamássy József iránt rajongott. 1882-ben Evva Lajos, a népszinház igazgatója, szinházában hivatallal kinálta meg, melyet G. elfogadott és búcsut mondott az ügyvédkedésnek, melyhez soha sem volt kedve. 1886-ban a nemzeti szinház titkára lett és jelenleg a villamos vasúttársaság titkára.
Néhány költeményt irt, a versirással azonban fölhagyott; tárczái a Nemzetben (1885. 107. sz. Apróságok Tihanyi Miklósról), az Aszód és Vidékében (1885. Az első taps, visszaemlékezés) és a nagyváradi Szabadságban (1892. 120. sz. Kis madaram.) Később kizárólag a szinműirással foglalkozott.
Munkái:
1. Vadgalamb. Eredeti népszinmű 3 felv., zenéjét szerzé Szentirmay Elemér. Bpest, 1885. (Népszinház Műsora 14. Először adatott a népszinházban 1885. jan. 10.)
2. A Czigánybáró legujabb operette dallamainak szövege. Jókai Mór után ford. Bpest, év n.
3. Tunikás leányok, népszinmű a fővárosi életből, dallal és tánczczal 3 felv. Bpest, 1886. (Népszinház Műsora 15. Először adatott 1866. jan. 8.)
4. Túri Borcsa, ered. népsz. 3 felv., zenéjét szerzé Erkel Elek. Bpest, 1886. (Népsz. M. 18. Először adatott 1883. okt. 5.)
5. Az eladó leány, eredeti vigj. 3 felv. Bpest, 1883. (Nemzeti Szinház Könyvtára 161., a gróf Teleki alapítványból száz aranynyal jutalmazott pályamű. Először adatott 1888. decz. 7.)
6. Az uzsai gyöngy, ered. népsz. 3 felv. Bpest, 1889. (Népszinház Műsora 20. Először adatott 1888. szept. 29.)
7. A kis madaram, eredeti népdalokkal 3 felv. Bpest, 1892. (Népsz. Műsora 23. Először adatott 1892. jan. 22.)
Többi szinművei: A kirchfeldi pap, népszinmű dalokkal 4 felv., irta Anzengruber L., ford. (először adatott a budapesti népszinházban 1884. nov. 7.), Angyal és ördög, ered. népszinmű dalokkal 3 felv., zenéje Lányi E.-től; (Először adatott 1887. jan. 21.) A vadonban, pályadíjat nyert dráma (először adatott a nemzeti szinházban 1892. ápr. 8.)
Figyelő XV. 317. XVI. 76. XVII. 399. XVIII. 239. XX. 239. XXII. 239.
M. Könyvészet 1885-86. 1888-89. 1892.
Egyenlőség 1891. 4. sz. (dr. Feleki Sándor.)
1892: A Hét 15. sz. arczk.
M. Salon XVIII. arczk.
Ország-Világ 14. sz. arczk.