Goldis János (papi nevén József),
görög kel. szert. püspökhelyettes, szül. 1836. febr. 25. Székudvaron Aradmegyében; a gymnasiumot és a theologiát Aradon, a jogot Debreczenben és a philologiát a budapesti egyetemen végezte. 1864-ben megyei aljegyzőnek, 1867-ben főjegyzőnek választatott meg. Több évig a rumén népművelődési egylet titkára, később második igazgatója volt. 1869-ben Saguna András érsek-metropolita rábeszélésére a politikai pályát elhagyta s felvette a szerzetes-papi rendet és ez időtől fogva mint püspöki titkár, theologiai tanár és előadó szentszéki ülnök működött 1873-ig. Ő hozta be az aradi papnevelő intézetbe s kezdte tanítani a kánon-jogot; a papnövendékek közreműködésével szerkesztette a Sperantia cz. egyházi lapot 1871-től 1872. júliusig és saját felelősségére a Lumina cz. egyházi s iskolai lapot 1873. májustól 1874. márciusig. Az 1883-84. iskolai év kezdetén Trefort Ágoston miniszter által az aradi kir. főgymnasiumhoz a rumén nyelv és irodalom rendes tanárává neveztetett ki. Egyházi állása szerint gör. kel. püspöki protosyncel, az egyházi tanácsban állandó szentszéki ülnök és helyettes elnök, az arad-egyházmegyei zsinatnak és a rumén egyházi nemzeti congressusnak tagja, 1882-ben a román t. akadémiának lev. tagja lett, 1892 óta nagyváradi gör. kel. püspökhelyettes.
A rumén irodalommal korán kezdett foglalkozni; már 1858-ban az aradi rumén ifjúság által kiadott Muguri cz. könyv szerkesztésében vett részt; írt csaknem folytonosan a rumén lapokba közérdekű czikkeket és tudományos értekezéseket; Szemere Bertalannak a halálbüntetés ellen 1843. aug. 15. elmondott országgyűlési beszédét ruménre fordította; írt 1867-69-ben a Bécsben megjelent Albinaba, Grachus névvel. Szórványosan megjelentek egyházi s alkalmi beszédei.
Munkái:
1. A román nyelv latinsága. Arad, 1880. (Különnyomat az Alföldből; németűl is megjelent).
2. Plevnánál. (Grivicza bevétele). Drámolette 1 felv. Sion György után ruménból ford. Arad, 1883.
3. Jehova. Carmen Sylva után ford. Arad, 1884.
Magyar nyelvtant is adott ki rumén nyelven; a rumén papnevelő intézetek és gymnasiumok használatára szónoklattant írt és Történeti vázlatot Románia közreműködéséről az 1877-78. orosz-török háborúban. (Utóbbi a Nagyvárad 1893. karácsonyi mellékletében is megjelent). Carmen Sylva munkáiból lefordította még a Puiu, Peles meséi-t sat. (az aradi Alföldben 1883-84.). Rudolf trónörökösnek Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben cz. vállalatában közreműködött, úgy szintén a Kölcsey-egyesület megbizásából Aradmegye és Arad város monographiájának szerkesztésében is.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 54., 108., 109., 111. l.
Aradi Képes Naptár 1887. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.