esztergomi kanonok, szül. 1776. máj. 12. Gyöngyösön Hevesmegyében; a theologiát 1796-1800. Pozsonyban végezte; utóbbi évben fölszenteltetett; azután káplán volt Gútán; 1802-ben tanulmányi felügyelő lett a nagyszombati papnevelőben; 1804. érseki helyn. levéltárnokká neveztetett ki. 1805. jan. 31. a kürthi plébániát kapta, ker. alesperes is lett. 1833. júl. 29. esztergomi kanonokká igtattatott be. Meghalt 1839. decz. 27. az irgalmasoknál Budán. Jeles szónok volt.
Munkái:
1. Az élet vezére. Kassa, 1834.
2. Beszéd, melyel nagymélt. székhelyi Majláth Györgyöt Esztergommegye süttői határánál a küldöttség nevében köszöntötte 1839. máj. 27. Esztergom. (Ünnepélyes beszédek...).
Hazai s Külf. Tudósítások 1833. II. 10. sz.
Nemzeti Ujság 1840. 1. sz.
Petrik Bibliogr.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 152. l.