Kezdőlap

Gönczi (Fabricius vagy Kovács) György,

ev. ref. püspök, Gönczön született és 1557-ben Vittenbergában tanult. 1559. jan. 2. ugyanott az iskolai törvényeket aláírta először és 1566. febr. 8. másodszor; ekkor az ottani magyar tanulóknak 15. seniora lett. Külföldön tartózkodása alatt utazott Franczia-, Olasz- és Németországban. 1571-ben visszajött hazájába s Nagyváradon lett lelkész. Midőn 1575. márcz. 3. ifj. Szikszai Hellepoeus Bálint meghalt, annak helyére vitték Debreczenbe papnak. Károli Péter váradi pap és püspök halála (1577. febr. 6.) után a tiszántúli egyházkerület püspöke lett. Zsinatokat tartott 1582. szept., 4. és 1588-ban Nagyváradon, 1591-ben Nagy-Károlyban. Meghalt 1595-ben Debreczenben.

Munkái:

1. De Disciplina Ecclesiastica Sev Gubernationis Ecclesiasticae Legitima Forma, In Vngarica Natione Cis Tibiscvm, ex vergo Dei petita, conformi cum veterum recentiorumque in Ecclesia doctorum constitutionibus, ad vitam & mores ministrorum regendos, atque ad decentem ordinatamque in Ecclesia functionem, ac ad tuendam pietatem & honestatem composita... Vitebergae, 1577. (Ujabb kiadásai: Debreczen, 1591., 1613., 1633. és Várad, 1646.)

2. Keresztyéni Énekek, mellyek a Gradual mellett, s a nélkül is, hol azzal nem élhetnek a Magyar Nemzetben Reformáltatott Ekklesiákban szoktanak mondani. Debreczen 1592. 4rét 333 levél registromon kívül 60 frt. (Igy írja le Jankovich Miklós kézirati Bibliographiájában ezen ritka könyv első kiadásának czímét; melyhez még a következő megjegyzést csatolta: «Kezemben levő példánya e ritkaságnak T. Nagy Gábor pesti ügyvéd tulajdona, ki 1840 eszt. önnön vallása szerint eladta B. Podmaniczky Lajosnak, néhai Sinai Miklós gyűjtb. volt. Elején fogyatkozván, csak a XXXV. levelen kezdődik és CCCXXXIII. levéllel befejeztetik, melynek tulsó oldala az Énekek betűrendszerint készített Laistromát előadja... Mely nevezetes magyar költők szinte 1540-től voltanak szerzői ezen énekeknek, a könyv szerfeletti ritkasága miatt és a magyar költés litteraturájának bővebb ismerete okáért neveiket ide iktatjuk». Ez azonban elmaradt. E szerint a kolozsvári ev. ref. kollégiumban levő csonka példány nem 1592-ből való. Későbbi kiadásai: Debreczen, 1602., 1616., 1620., Lőcse, 1635., Bártfa 1640. és Lőcse, 1642., 1652., 1654., Várad, 1648., 1651., 1654., Kassa, 1662., 1683., Lőcse, 1652., 1654., 1675., 1682., Kolozsvár, 1675., 1680., 1890. és Lőcse, 1690., 1691., 1694., 1696., Debreczen, 1697. és Lőcse, 1699.

Kiadta Félegyházi Tamás. Vy Testamentoma... Debreczen, 1586. cz. munkáját és ahhoz Ajánlást írt a debreczeni tanácshoz, melyben a magyarországi reformáczióról és abban szerepelt jelesebb egyénekről is megemlékezik.

Bod, M. Athenas 100. 282.

Weszprémi, Succincta Medic. Biogr. IV. 363., 367.

Horányi Memoria I. 33.

Tóth Ferencz, Túl a Tiszai Reform. Püspökök Élete 67.

Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 77. l.

Toldy Ferencz, M. Költészet Története 184. l.

Szűcs István, Debreczen város Története 291., 543., 563., 591. l.

Szilády Áron, Régi M. Költők Tára IV. V.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 111., 125., 174., 209., 224., 284., 304., 313., 364., 376., 379., 490., 528., 559., 568. l. II. 60., 96., 134., 186. l.

M. Könyv-Szemle 1881. 118. 1882. 87., 88., 266. l. 1893. 371. l. és Bakóczi János szives közlése.