Kezdőlap

Görög Gyula (Remetei Filep),

főreáliskolai tanár, szül. 1844. szept. 1. Szathmár-Némethiben; a gymnasiumot szülővárosában végezte 1865-ben; a pesti egyetemen hallgatta a bölcseletet, magyar, latin és görög nyelvet és irodalmat. 1868-ban az egyetemen szorgalmi díjat nyert a philosophiából tartott verseny-colloquiumok alkalmával. 1868 okt. 15. a budapesti IV. ker. főreáliskolában a magyar irálytan, történelem és földrajz tanára lett. 1869. ápr. állami ösztöndíjjal Berlinbe ment, hol különösen a bölcseletet és a természettudományokat hallgatta két évig az egyetemen. 1871. okt. 9. a szegedi főreáliskolához neveztetett ki a német nyelv és irodalom tanárának, 1872. nov. 22. tanárvizsgálatot tett a magyar nyelvtudomány és irodalomból és decz. 16. rendes tanár lett. 1874. aug. 2. a lőcsei állami főreáliskolához, 1876. júl. 2. pedig a kassaihoz neveztetett ki a magyar és német nyelv tanárának, hol jelenleg is működik.

Czikkei a Tanodai Lapokban (1876 óta, Gróf Dessewffy Emil az akadémiában és több czikk G. Gy. és 44. jegyek alatt), az Idők Tanújában, a Szegedi Hiradóban (1873. decz. Emlékbeszéd Csokonai Vitéz Mihály felett), a lőcsei főreáliskola Értesítőjében (1875. A bölcselet oktatása középiskoláinkban), a Kassai Lapokban (1876-77. Az oroszok nemzeti ünnepéről), a Figyelőben (III. 1877. XVII. 1884.), a kassai főreáliskola Értesítőjében (1877-94. beszéde ő felsége névünnepén és a koronázás évfordulóján, Trefort Ágoston miniszter felett és Neumann János hittanár sirköve felavatása alkalmával, összesen 27 és 17 Jelentése az Eötvös önképzőkörről), az Abauj-Kassai Közlönyben (1885. Beszéd Klimkovics Béla rajztanár sirjánál febr. 12.), a Felsőmagyarországi Muzeum-egylet Évkönyvében (V. 1884. Egy eddig ismeretlen nyomtatvány 1626-ból), a M.-Könyv-Szemlében (1884), a Verédy Károly, Paedag. Encyclopaediájában (1886. Értesitő, Nyelvtudomány és nyelvészet).

Kéziratban: Pázmány Péter, Luteristák cz. művének feldolgozása.

Önéletrajzi adatok.