Grassalkovics Antal (gyaraki gróf),
valóságos belső titkos tanácsos, kir. főlovászmester és a szent István-rend nagykeresztese, G. János és Egresdy Zsuzsa fia, szül. 1694-ben Ürményben; Pécsett járt iskolába s mint a hagyomány mondja, ott a Ferencz-szerzetesek kegyelméből nyerte tápláltatását; ennek emlékeül azt a három cserépedényt, melyben ételeit haza szokta vinni, még unokája is mutogatta a gödöllői herczegi kastélyban. Szorgalma és szép tehetségei által a legmagasabb polczokra nyitott magának utat: 1716-ban Budán kincstári ügyész, 1720. kir. ügyek igazgatója, 1781. okt. 31-én kir. személynök (1748-ig); ezen időközben 1736-ban báró, 1748-ban kincstári elnök, 1751-ben koronaőr, val. belső titkos tanácsos, Nógrádmegye főispánja, kir. főlovászmester és végre gróffá lőn. Mint személynök döntő befolyással volt hazánk ügyeire; nevezetesen ő neki köszönhette III. Károly, hogy az alsó tábla elfogadta a sanctio pragmaticát. 1741. szept. 19. az alsóházban G. beszédére fogadták el a rendek Mária Terézia férjét Ferencz nagyherczeget kormánytársnak. Később főleg ő birta rá Mária Teréziát, hogy a budai lakot (melynek alapköve 1749. máj. 13. tétetett le) újra építtesse s mint kincstári elnök, ő hajtotta végre az építkezést. Ő építtette a gödöllői kastélyt és a besnyői zárdát. 1765. márcz. 30. gróf Csáky János koronaőrt újabb megválasztásakor beszéddel üdvözölte. Mint kamarai ügyész a neoaquistica korában helyzetét felhasználni tudva, roppant birtokot szerzett össze, főleg a Duna s Tisza között és megalapítá családja dús birtokosságát. 1751-ben Mária Terézia királyné a Pesten tartott tábori szemlére lejövén, meglátogatta Grassalkovicsot gödöllői kastélyában. Meghalt 1771. decz. 1. Unokája G. Antal herczeg, kivel 1841. szept. 21. a család kihalt, a nemzeti múzeumnak 1808-ban telket ajándékozott.
Munkája: Panegyricus Divo Ladislao Hungariae regi coram antiquissima ac celeberrima unversitate Viennensi dictus dum in metropolitana D. Stephani protomartyris basilica inclyta natio hungarica ejusdem tutelaris sui anniversariam solenni ritu celebraret. (1758.) Hely n.
Kézirati munkája: Gyaraki G. Grassalkovits Antal magyarországi felséges kamara tanácsosának Beteges és unalmas Gondolati, melyeket a magyar nyelvtudomány szeretőjének, hazája reménységének és királya nyugodalmának felajánlott (kis 8-rét 110 lap, Barkóczi Ferencz egri püspöknek van ajánlva; Nyéki Német József nagyváradi kanonok 1809. decz. 29. ajándékozta a m. n. múzeumnak. Ennek egy másolata 1757-ből megvan a budapesti egyetem könyvtárában. Dr. Márki Sándor kivonatot közöl belőle az Alföld 1889. 39. sz.)
Latin vádlevelét Krmann Daniel ág. ev. superintendens ellen 1731-ből a Tudom. Értekező (Pest, 1862. I. 252-256. l.) közli.
Levele, melyben (1736) Bajtay Antal piaristát külföldi útra ajánlja, a kegyesrendiek központi levéltárában van.
Arczképe, rézmetszet Ehrenreichtől.
Pressburger Zeitung 1765. 5., 26. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 448. l.
M. Néplap 1857. 55. sz. arczk.
Figyelő II. 1877. 133. l.
Bács-Bodrog vármegye tört. társulat Évkönyve II. 1892. és Bácskai Ellenőr 41. sz.
Petrik Bibliogr.
Takács Sándor, Benyák Bernát 60. l.