nyug. kir. törvényszéki biró, szül. 1813. szept. 23. Máramaros-Szigeten, hol elődei kir. kincstári igazgatók voltak; a gymnasiumot Ungvárt, az egyetemet Pesten végezte; mint jurátus 1832-36-ban Pozsonyban Szerencsy kir. personalis mellett volt; az 1840. országgyűlésen is jelen volt. 1836-ban ügyvéd lett és szept. Bácsmegye tiszt. aljegyzője, 1840. táblabirája s 1848-49-ben a megye újonczozási biztosa volt. A szabadságharcz után menekült, 1850-ben Bécsben és Olaszországban tartózkodott és az irodalommal foglalkozott. Azután a törvénykezési pályára lépett és mint biró a pesti, szolnoki s a miskolczi törvényszéknél szolgált. 1861-ben behivatott a pesti kir. táblához; innét azon évben mint főispáni titkár Zomborba ment és nov. törvényszéki birónak neveztetett ki, 1870. úrbéri alispánnak választották, az 1872. szervezéskor a kir. törvényszék birájának neveztetett ki. 1885-ben nyugdíjaztatott. Ekkor a Bács-Bodrogh vármegye történelmi társulatának titkára lett, mint ilyen működik jelenleg is.
Czikkeket írt a Pester Lloydba, a Budapesti Hirlapba (1884. 353. sz. A najgebaj, 1885. 19. sz.) és a Bácskába (1888. Templomunk, 1889. 4. sz. Magyar László, 1893. 1848. évi márcz. 15-ke és következő napjai Zomborban, sat.)
Munkái:
1. Oesterreich-Ungarn und die Woiwodina, von einem Saxo-Magyaren. Wien, 1850. (Névtelenül, betiltatott.)
2. XIV. Lajos s La Rochefoucauld. Az utóbbinak életelveivel. Pest, 1851.
3. Őstörténelmi tanulmányok. 1. Az utolsó Kray báró a szerbek között. 2. A szerb vajdaság keletkezése, emléklapok 1848-49-ből. Zombor, 1886. (Különny. a Bács-Bodrogh várm. tört. társ. Évkönyvéből. Ism. Századok 1888.)
Szerkeszti a Bács-Bodrogh vármegyei történelmi társulat Évkönyvét 1887 óta Zomborban.
Petrik Bibliogr. és dr. Thim szives közlése (önéletr. adatok után).