zsidó leányiskolai igazgató, szül. 1823. febr. 23. Göncz-Ruszkán Abaujmegyében; 1845-47-ben a prágai egyetem hallgatója volt; ezen idő alatt paedagogiai és tanítói oklevelet nyert. 1852-54-ig a budai műegyetem hallgatója volt. 1857. decz. a pesti kereskedelmi akadémiában a zsidó vallástan tanításával bizatott meg; 1860. szept. azonkívűl az algebra segédtanára lett és ezt az 1861-62. iskolai év végeig tanította. 1863-ban a pest-losonczi vasútnál nyert alkalmazást. A mathematika és physika terén tett fölfedezéseiért (többi közt ő találta fel a higanylégszivattyút) több külföldi akadémia tagjának választotta. Meghalt 1866. május 21. Pesten.
Czikke a Magyar királyi Természettudományi Társulat Közlönyében (1860-61. A 3. és 4. fokú számbeli egyenletek új feloldása).
Munkái:
1. Führer in der geometrischen Analyse der Chrystallographie. Pest, 1857.
2. Az elemi betűszámtan alapvonalai középtanodák számára. Pest, 1861. (2. czímkiadás. Pest, 1867.)
3. Elementar Algebra für Mittelschulen. Pest, 1862.
Fővárosi Lapok 1866. 117. sz.
Szinnyei Könyvészete és Weiss Henrik szíves közlése.