mérnök, népköltő s népszónok, Csizmadia János községi jegyző fia, szül. 1831. máj. 27. Ér-Diószegen, hol 1844-ig tanult; innét a karczagi gymnasiumba ment és itt végezte a költészeti és szónoklati osztályokat. 1847-ben a debreczeni főiskolába iratkozott be a bölcseleti tanfolyamra. 1848 nyarán a Beőthy László által alakított, 600 tanulóból állott fekete seregbe lépett; később a Dobozy-csapatban számadó őrmester, majd hadnagy és főhadnagy lett. Később Tóth Ágoston seregében mint tüzér harczolt és jelen volt a világosi katasztrófánál. Aztán bujdosott, majd 1853-ban hivatalnokoskodni kezdett; később folytatta bölcseleti s jogi tanulmányait és egy ideig nevelősködött is. Elfogatván, a nagyváradi törvényszék vasban töltendő várfogságra ítélte, de 1854. ápr. 2. megkegyelmeztek neki. Ezután mérnökösködött és a lapokba dolgozott. 1862-ben saját költeményeit szavalta az aradi színpadon. 1863-ban első titkára s tenora volt az aradi dalegyesületnek. Az országos első dalárünnepélyen 1864-ben Pécsett koszorút nyert. Számos követválasztás alkalmával nagy szerepet vitt mint tüzes nyelvű ellenzéki szónok. Az országos honvédegylet központi választmányának tagjává, azután ennek előadójává választatott 1870-ben Boros-Sebesre ment méröknek, 1881-ben megvált a mérnöki hivataltól és kizárólag az irodalomnak élt; állandóan Aradon tartózkodik.
Költeményei a következő lapokban jelentek meg: Napkelet (1862. első költeménye), Üstökös (1865. A kortes cz. költ., ezzel a lapnak rendes munkatársa lett és felvette A kortes álnevet, 1867-ben Jókai az ország kortesének nevezte el, azontúl ezt az álnevet használta), Vasárnapi Ujság, Magyarország és a Nagyvilág, Pesti Hölgy Divatlap, M. Bazár, Nefelejts, M. Ujság, Hon (1867-ben belmunkatársa), Függetlenség, Alföld (alapításától 1861 óta rendes munkatársa), Arad és Vidéke, Bolond Miska, Bolond Istók, Ludas Matyi, Családi Kör, Zenészeti Lapok, A Kortes, Alföldi Képes Ujság, Amerikai Nemzetőr, A Munka Őre, A Nép Zászlója, Aradi Közlöny, Borsszem Jankó, Budapest, Debreczen, Egyetértés, Fiume, Fővárosi Lapok, Füstölő, Garabonczás Diák, Gombostű, Karpathen-Post, Képes Családi Lapok, Kis Ujság, Közjólét, M. Figaró, Nagyvárad, Nép Barátja, Nép Szava, Pesti Napló, Szajkó, Tanügy, Thalia, Uj Idő, Józsi és Erzsike, Honvéd (1893.)
Munkái:
A szabadság és szerelem vadrózsái. Arad, 1861. (Száz költemény).
Jankai József ujabb költeményei és Juliska színmű. Pest, 1867.
Babérlevelek dr. Kéry Imre jubileumára. Arad, 1875.
100 felköszöntés. Bpest, év n.
Több színdarabja van kéziratban.
Álneve az említetteken kívül: Ananasz (a Bolond Istókban 1884-től szatirái alatt).
Petrik Könyvészete.
Szöllőssy Károly, Huszonöt év egy lap történetéből (alföld). Arad, 1886.
Szeless Adorján, Ellenzéki Arczképcsarnok. Bpest, 1892. és önéletrajzi adatok.