a m. kir. országos földtani intézet chemikusa, a chemia és a physika okleveles tanára, szül. 1857. febr. 27. S.-A.-Ujhelyben (Zemplénm.) lengyel nemes szülőktől; a gymnasiumot 1867-től 1875-ig Ungvárt végezte s ugyanazon évben a budapesti egyetem bölcseleti karára iratkozott be, főtárgyul a chemiát, melléktárgyakul a physikát és a mineralogiát választván. Mint harmadéves tanárjelölt 1878-ban egyetemi szorgalomdíjban részesült és az egyetem vegytani intézetéhez ösztöndíjas gyakornoknak választották meg: itt két évet töltött el, mint assistens Lengyel Béla előadásainál és mint segéd Than Károly dolgozatainál működvén. E közben tanári oklevelet is szerzett. 1880-ban a budapesti egyetem chemiai tanszékéhez tanársegédnek nevezték ki s ekkor két évig a kezdők (gyógyszerészek és tanárjelöltek) chemiai laboratoriumát vezette, 1882-ben Than Károly előadásainál segédkezett és vezette a haladottabbak laboratóriumát. 1883-ban a kir. földtani intézethez chemikusnak nevezték ki, de mielőtt hivatalos munkálkodásait megkezdette volna, külföldön tanulmányi utazást tett; meglátogatta Ausztria- és Németország jelesebb chemiai s rokon szakbeli intézeteit. Heidelbergben félévig Bunsen Róbert világhírű laboratoriumában dolgozott és ugyanott több jeles tudós előadásait hallgatta. 1884-ben berendezte a földtani intézet első chemiai laboratoriumát (a múzeum-utczai bérházban), 1887-ben pedig (midőn a földtani intézetet régi szállásából ismét csak ideiglenes helyiségekbe, a földmívelésügyi ministerium dunaparti palotájába költöztették át), az egész laboratoriumot másodszor is újra berendezte. 1890-ben rendezte az első amateur-photographiai kiállítást, mint a kiállítás titkára. 1892-ben a királyi magyar természettudom. társulat 1000 frtos chemiai nyilt pályázatán megbízták a magyarországi kőszén- és tőzegtelepek chemiai és technologiai megvizsgálásával és leírásával. A m. tudom. akadémia a bánsági szerpentinek tanulmányozásával és chemiai elemzésével bízta meg. A magyarhoni földtani társulat, a kir. m. természettudományi társulat és a közegészségi egyesület választmányi tagja.
Czikkei s kutatásainak eredményei a Földtani Közlönyben (1882. Egy szarvaskői amphiból chemiai elemzése, 1883. A gölniczbányai chalkopyrit mennyiségi elemzése, A rozsnyói vasas ásványvíz mennyiségi elemzése, Az alsó-tátrafüredi lápföld chemiai elemzése, 1885-86. Közlemények a m. kir. földtani intézet chemiai laboratoriumából: különféle ásványi anyagok elemzésének két sorozata, 1888. Az 1887. évi felső olaszországi földrengés leírása térképpel és ábrákkal saját megfigyelései alapján, minthogy azt a telet betegeskedése miatt épen azon a tájon töltötte, a hol a földrengés rombolásai legrettenetesebb alakban nyilvánultak, 1891. Fajsúlymeghatározás módosított szerkezetű volumenométerrel, 1892. Egyszerű, földrengést jelző készülék; mindezek ugyanott az egyes füzetek kiegészítő részét képező Supplementben német fordításban is megjelentek); a M. kir. földtani Intézet Évi Jelentéseiben (1885-95. Közlemények a m. k. földt. intézet chemiai laboratoriumából, nyolcz közlés: hat ásvány, 34 kőzet, kilencz ércz, 38 ásványi szén, 21 agyag, négy kútvíz, négy artézi s ásványvíz elemzésének eredményeit és azonkívül 11 laboratoriumi berendezés és több készülék rajzokkal illustrált leírását foglalja magában, 1895. A magyar korona országainak megvizsgált, 135 lelhelyéről származó agyagjai, egy térképpel; mindezek a Jahresbericht der kön. ung. geologischen Anstalt 1885-95. évi köteteiben német fordításban is kiadattak. és valamennyi különnyomatban is); a Természettudományi Közlönyben és Pótfüzeteiben (1885. Az elektromosság a chemiai elemzésekben három ábrával, 1891. Az elektromos vasút hatása a zsebórára, 1892. 19. Pótfüzet. Állandó gázfejlesztő készülék, 1895. 33. pótfüzet. Spiritus izzólámpa s számos apróbb közlemény); a Chemisches Centralblattban (1885. Einige neue Apparate für chemische Laboratorien, 1891. Einige neuere Apparate); a Fresenius-féle Zeitschrift für Anorganische Chemieben (1886. Über einen Thermoregulator mit electrischem Glockensignal, 1892. Über einen continuirlich wirkenden Gasentwicklungs-Apparat); a Zeitschrift für anorganische Chemieben (1894. Über die Aufbewahrung chemischreiner alkalischer Lösungen); a Turisták Lapjában (1894. Az Aldunáról és környékéről, képekkel); a Magyar Chemiai Folyóiratban (1895. A lúgos kémlőszerek eltartásáról).
Munkái:
A durranólég sűrűségének meghatározása. Bpest, 1880. (Értekezések a term. tud. köréből X. 12.)
A magyar korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagai. Egyszersmind pótfüzet a magyar kir. geologiai intézettől 1885-ben kiadott agyag-katalogushoz. U. ott, 1893. Térképpel.
A magyar korona országainak megvizsgált tűzálló agyagjai. U. ott, 1896. (Az ezredévi, 1895. szept. tartott bányászati, kohászati és geologiai congressus füzetes kiadványai sorozatában. Ugyanez német és franczia nyelven is. U. ott, 1896.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1893. és dr. Pethő Gyula szives közlése (önéletrajzi adatok után.)