Kezdőlap

Kalmár Elek,

főgymnasium tanára, K. János, m. kir. főerdőőr és Sánta Anatolia fia, szül. 1862. márcz. 22. Tőkésen (Szolnok-Dobokamegye); azt algymnasiumot Szamosujvárt végezte Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén; a felső osztályokat Kolozsvárt tanulta. 1881-ben az egyetemre Budapestre ment, hol önerején tartotta fenn magát. 1886-ban nyert tanári oklevelet, egy évig tanár volt a gyakorló iskolában; 1886. szeptembertől a budapesti II. ker. kir. főgymnasiumban működött, mint helyettes tanár három évig; innen 1889. Lőcsére nevezték ki a kir. kath. főgymnasiumhoz rendes tanárnak, hol a latin és görög nyelvet tanítja.

Czikkei az Egyetemes Közoktatási Szemlében (1889. Az egyetemi reformhoz, 1890. A görög nyelv kérdése, Az osztályrendszer és szaktanítás, 1891. A magyar és latin nyelv viszonya a gymnasium I-ső osztályában), a Nyelvőrben (1881-1888. A szolnok-dobokai tájszólás jellemzőbb sajátságai, 1892. A helyesírás harcza, Rovás, sat., 1893., 1896-97), a Nyelvtudományi Közleményekben (1892. könyvism., 1893. Idegen szók írása, Gabelentz könyve a nyelvtudományról. A beszterczei szójegyzék, Bellaagh irodalomtörténeti kiadásai, Szvorényi József, A «töves» declinatióról, Arany János mint nyelvész, Gabelentz a latin és görög nyelv tanításáról, Gabelentz mondattani álláspontja, 1894. A schlägli szójegyzék, Czéczó, Sohán, Megtestesül, Kifejez, kifejt, 1895. 1895. A Mátyás király halálára való emlékdalhoz, A königsbergi töredék versmértéke, Pázmány Péter összes munkái, Egyenest, 1896.); az Egyet. Phil. Közlönyben (1893. Petőfi János Vitézének népies elemei); a Budap. Szemlében (1895. Czimmermann István); a Nemzeti Iskolában (1895. Főváros és vidék, Horvát tanszék. A tankönyvbirálati javaslat, 1897. A rangsor satb.).

Munkái:

Iskolai magyar nyelvtan elemzés alapján. A középiskolák alsó osztályai számára I., II. rész. Az I. és II. osztály számára. Bpest, 1893-94. (Ism. az I. r. Egyet. Philol. Közlöny és Felső Polg. Isk. Közlöny 1893., Tanáregylet Közlönye 1894., II. r. Egyet. Philol. Közlöny 1895. 2. rövidített kiadás egy kötetben).

Magyar olvasókönyv. A középiskolák alsó osztályai számára. U. ott, 1893-94., 1896. Három kötet. (Ism. Az I. k. Egyet. Philol. Közlöny és Tanáregylet Közlönye 1893., II. r. Egy. Philol. K. 1895.)

János vitéz. Irta Petőfi Sándor. A közép- és rokon iskolák alsó osztályai számára magyarázatokkal. U. ott, 1895.

Titus Livius Római történetének XXII. könyve és más részletei a II. pún háború főbb eseményeiről. Szerkesztette s előkészülettel ellátta. Térképekkel és rajzokkal. U. ott, 1897. (Sajtó alatt.)

Magyar Könyvészet 1893-94.

Rajner Névkönyve 76. l. és önéletrajzi adatok.