Kezdőlap

Kaposi József,

esztergom főegyházmegyei áldozópap, fő- és székvárosi hitoktató, szül. 1863. febr. 25. Zala-apátiban; a gymnasiumot Budapesten végezte. 1878-ban papnövendéknek fölvétetvén, a bölcseletet Esztergomban, a theologiát bécsben hallgatta. Már papnövendék korában megtanulta a német, angol, franczia és olasz nyelvet. 1884-ben mint gróf Károlyi Mihály és Erzsébet tanítója a szünidőt Bad-Gasteinban töltötte. 1884-től mint fővárosi hitoktató működik; a grófi növendékek tanítását 1887-ig folytatván, alkalma nyilt Német-, Francziaország, Svájcz, Belgium hosszabb beutazására s tanulmányozására. Olaszországba régi tanulmányai vonzották az 1887. szünidőben és 1893. jan., febr. hónapokban. Időközben 1885. okt. 20. pappá szenteltetett.

Czikkei a Koszorúban (1884. Melyik a Divina Comedia legszebb része, 1885. Dante a magyar irodalomban); az Ország-Világban (1888. 4. sz. Böcklin-kiállítás); a Kath. Szemlében (1889. Ravenna); a Kath. Egyházi Közlönyben (1890. Dante, Milton Elveszett paradicsomának magyar fordításai, Chateaubriand. E. Faguet után francziából, öt czikk); a M. Szemlében (1890. Michel Angelo mint költő, Gilbert, Kölcsey Ferencz, Mikes Kelemen, Költő fejedelmek és halhatatlanság, Lord Byron, Fioretti Fi. S. Francesco. Szinészeti kiállítás, 1891. Szent Ferencz negyedik rendje sat.) 1888. deczembertől 1891. júniusig a Kath. Egyházi Közlöny irodalmi rovatának vezetője volt.

Munkái:

Graziella. Irta Lamartine, ford. francziából. Bpest, 1885. (M. Könyvesház 131-134.)

Dante és a Biblia. Irodalmi tanulmány. U. ott, 1891.

Mult és jelen. Rajzok és elbeszélések. U. ott, 1897. (Klinda Teofillel.)

Szerkeszti 1890. szeptembertől a Magyar Szemle cz. szépirodalmi s kritikai hetilapot.

Kiszlingstein Könyvészete.

Zelliger Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 217. lap.