ev. ref. lelkész, K. Pál alesperes lelkész és Búzás Zsófia fia (öregatyja K. János diós-jenői lelkész volt Barsmegyében és K. József püspök testvére), szül. 1825. jan. 21. Uj-Verbászon (Bácsm.); tanult az uj-verbászi s halasi algymnasiumban és hat évig a kecskeméti kollegiumban; itt ismerkedett meg Petőfivel és Jókaival; ennek mint jogász 1843-44-ben tanulótársa volt és jelenleg is baráti viszony köti hozzá. A theologiának bevégzése után 1846 ősszel Lovasberénybe (Fehérm.) ment akademikus rektornak, hol két évig működött. 1848-ban fehérmegyei bizottsági taggá és lovasberényi nemzetőrök kapitányává választották meg; 1849-ben Perczel Mór táborában volt élelmezési biztos, később Guyon táborában. A világosi katasztrófa előtt három nappal egész tábori élelmezését elfoglalták Schlick dragonyosai Vingán. 1850-ben atyja mellett kápláni minőségben működött; azonban még azon évben lemondott a papi pályáról és Pestre ment Széher Mihály ügyvéd irodájába. Cziráky János országbiró rábeszélésére a birói vizsgára készült és az év végén haza ment; egyszersmind az ottani járásbiróságnál segédkezett; félév mulva kinevezték auskultánsnak (kisegítő biró). Majd Ujvidékre helyezték át, hol három évig működött. Ekkor (1854. júl.) meghalt atyja s az ujverbásziak kérésére, de különösen anyja unszolására ismét a papi pályára lépett és ujverbászi lelkész lett, elsőben mint administrátor, 1856-ban pedig, midőn a második papi vizsgát is letette, Báthory Gábor helyettes superintendens rendes lelkésznek erősítette meg. Nagyobb utazásokat tett nyugoti Európában s meglátogatta a párisi kiállítást. Tátra-Füreden, hol több ízben volt, jótékony czélra humorisztikus szabad előadásokat tartott. Korábbi időben az új-verbászi gymnasiumban elvállalta, díjtalanul, a történelem tanítását. Létesítette az ó-verbászi leány-egyházat és Uj-Verbászon az óvó-iskolákat.
Czikkeket írt a Vasárnapi Ujságba (1856. 38. sz.), a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1878. Tapasztalataim: külföldi utazásaimból és a lelkészi életből, 1881-1882., 1886., 1890. Az első protestáns egyház és lelkész Boszniában); a Prot. Papnak is munkatársa.
Munkája: A babonáról Kardos tanító és Mihály gazda. Zombor, 1877.
Uj M. Athenás 202. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.