bölcseleti doktor, a m. tudom. akadémia rendes tagja, cs. és kir. ministeri osztálytanácsos, K. István ügyvéd s megyei főjegyző és micsinyei s beniczei Beniczky Terézia fia, szül. 1853. okt. 7. Pesten; a gymnasiumot Nagy-Kőrösön (hova anyja özvegységében költözött) végezte s hol tanára volt Szilágyi Sándor. A jogi tanulmányokat 1871-75-ben a budapesti egyetemen hallgatta. 1875-77-ig öt féléven át tagja volt a Sickel igazatása alatt a bécsi egyetemen fönnálló diplomatikai, palaeographiai s történeti intézetnek. Ennek végeztével 1877. nyarán a bécsi cs. és kir. közös államlevéltár kötelékébe lépett. 1880-ban magántanárrá képesíttetett a magyar történetből a pesti egyetemen; máj. 20. a m. tudom. akadémia levelező taggá (1889. máj. 3. rendessé) választotta s 1884-ben a Magyar Ország-gyűlési Emlékek szerkesztésével bízta meg. 1893-ban hívta meg a budapesti egyetem az elhunyt Salamon Ferencz helyére; de a bécsi cs. és kir. közös házi, udvari s állami levéltárban (a melynek kötelékében állott) ekkor szerveztetvén legelőször a magyar aligazgatói állás, melyre őt szemelték ki, a megtisztelő meghívást lehetetlenné vált elfogadnia.
Czikkei a Századokban (1876. Kendy Ferencz végrendelete és könyvism. 1877. Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban. Adalék Mária és Zsigmond eljegyzésének történetéhez, Egy adat Erdély társadalmi és irodalmi életéből, 1878. Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot és könyvism., 1879. könyvism., 1880. Új adat Forgách Ferencz, a történetíró életéhez, 1882. Első Balassa Bálint életéből, erre Szilády észrevétele, 1884. Nemesi akadémia terve a mult század első felében, 1887. könyvism.); a Budapesti Szemlében (1878. Szamosközy István történelmi maradványai, 1880. Bethlen Gábor politikai levelei, 1884. Tököly Imre a legújabb világításban. 1888. Metternich és a Napoleonidák, 1892. Az igazi Don Carlos, 1894. Első Napoleon hagyatéka, A vallásszabadság ügye a korponai gyűlésen); a Tört. Tárban (1878. Frater György levelezése és egyéb őt illető iratok, Bernárdfy János krimiai követsége 1598-ban, Okiratok és levelek a nagyváradi béke történetéhez 1536-38., Illésházy István birtokviszonyait illető feljegyzései, Illésházy Mátyás végrendelete, Három rövid magyar levél, Rákóczy Zsigmond egy magyar levele 1584-ből, katzianer megölelésének történetéhez, Egy levél Balassa Andrástól 1642. ápr. 24., Sándor Gáspár leveleiből, 1879. Okmányok Mihály havaseli vajda meghódolása történetéhez, Okiratok a Balassa-Dobó összeesküvés történetéhez 1569-1572., török Bálint életéhez, 1879-82. Fráter György levelezése és egyéb őt illető iratok, 1879-80. Magyar missilisek Békés Gáspár zavargása és Báthory István lengyel királylyá választása történetéhez, 1880. Kiadatlan levelek a német birodalom magyarországi nagy hadi vállalatának történetéhez, 1881. Losonczy István két magyar levele, Balassa Menyhért két magyar levele, Forgách Ferencz Antwerpenben, Békes Gáspár két magyar levele 1576., 1882. Adalék a lőcsei városi akadémia történetéhez, 1882-83. Illésházy István hűtlenségi pörére vonatkozó okiratok, 1886. Henrik szász herczeg és brandenburgi lovas ezredei naplója Buda 1686. ostromáról, 1892. Adalék Frigyes császár és Mátyás király viszonyai történetéhez); a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat Évkönyvében (VII., VIII. 1881-82. Regesták a bécsi cs. kir. levéltárból); a Mittheilungen des Instituts für oesterr. Geschichtsforschungban (1881. Die Gefangennahme des Kurfürsten Johann Friedrich von Sachsen in der Schlacht bei Mühlberg. 1882. Zur Einführung des gregorianischen Kalenders inUngarn).
Munkái:
Adalék a nagyváradi béke s az 1536-38. évek történetéhez. Bpest, 1879. (Előbb a Századokban 1878. Ism. Bud. Szemle XX., M. Korona 1880. 123. sz.)
A Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez 1569-72. U. ott, 1879. (Előbb a Századokban. Ism. Bud. Szemle XXIV.)
A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1534-ben. U. ott, 1880. (Előbb a Századokban.)
Fráter György levelezése 1535-1551. (Codex epistolaris Fratris Georgii Utyesenovics. Martinuzzi dicti.) U. ott, 1881. (Ism. Századok 1882. 428. 1.)
Nádasdy Tamás nádor családi levelezése 1544-1556. U. ott, 1882. (Szalay Józseffel együtt.)
Illésházy István hűtlenségi pere. U. ott. 1883. (Ism. Századok 1883. 878. 1.)
A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban. U. ott, 1883. (Értekezés a tört. tudom. köréből XI. 3.)
Magyar országgyűlési Emlékek IX. és X. kötete. U. ott, 1885., 1890. (Monumenta Comitialia Regni Hungariae.)
Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázados emlékünnepély alkalmára Budapest főváros megbízásából eredeti kútfők alapján. U. ott, 1886.
A huszonkettedik artikulus. (Az 1604. XXII. törvényczikk) Történelmi tanulmány. U. ott. 1889. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
Adalékok Frigyes császár és Mátyás király viszályai történetéhez. Közli és bevezetéssel kiséri ... U. ott, 1892.
Bihácsvidéki bevándorló «vlachok» és czímerök a XVI. század végéről. Bpest, 1892. Egy czímerrajzzal. (Különnyomat a Turulból. délszláv nyelven előbb jelent meg a serajevoi Glasnikban 1890. és különny.; németül: különny. a Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina Wien, 1894. cz. vállalat II. folyamából.)
A korponai országgyűlés 1605-ben. U. ott, 1895.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárn. Ujság 1895. 36. arczk.