Kezdőlap

Kárpáti János,

több helyi érdekű vasútrészvénytársaság czégvezetője, született 1859. aug. 18. Csépán (Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye); iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. 1883-ban az osztrák-magyar államvasút szolgálatába lépett; majd az államosítás folytán a m. kir. államvasutak hivatalnoka lett, honnét 1896-ban lépett ki, hogy Szabó Jenő miniszteri tanácsos meghivására jelenlegi állását elfoglalja. A társadalmi téren is buzgólkodik s több évig elnöke volt az Arany János körnek és jelenleg az ujpesti Közművelődési körnek alelnöke. Rosenfeld családi nevét 1881-ben változtatta Kárpátira.

Czikkei az aradi Alföldben (1882. tárczák), a kolozsvári M. Polgárban, a Képes Családi Lapokban (1883-1884), a Pesti Hirlapban, az Egyetértésben; az Országgyűlési Értesítőnek is munkatársa volt. Az eredeti czikkeken kívül fordította Jean Richepin, Max. Bern, Robert Schweichel és többek regényeit és elbeszéléseit a hirlapok számára.

Munkái:

A Kis lord. Burnett E. H. után ford. Bpest, 1889. (Egyetemes Regénytár IV. 16.)

A vén kisasszony titka. Regény Marlitt E. után ford. Képes díszkiadás. U. ott, 1890.

Gizella grófnő. Regény. Marlitt E. után ford. Képes díszkiadás. U. ott, 1890. Két kötet.

A pusztai királyleány. Regény. Marlitt E. után ford. Képes díszkiadás. U. ott, 1891. Két kötet.

A vasutak keletkezése és fejlődése. U. ott, 1891-95. Két kötet. (Kada Elekkel együtt.)

Szerkeszti a jelen évben a Társadalmi Lapokat Ujpesten.

Álnevei s jegyei: Ego, Nábob, K. Árpád, k. J. és R. J.

Századunk Névváltoztatásai 117. l. és önéletrajzi adatok.