Kasztner Janka (Lázár Gyuláné),
tanítónőképzőintézet igazgató, szül. 1850. jan. 8. Ladoméren (Nyitram.), hol atyja gazdatiszt volt; 11 éves korában atyja elvitte Győrbe, hol a Zalud Antonia magánnevelőintézetébe adta tanulni: itt három évet töltött, aztán hazament. Alig nyolcz havi otthontartózkodása után atyja kereset nélkül maradt és ő, szüleinek anyagi támogatására s testvérei neveltetéseért Zalud k. a nevelőintézetében segédtanítónői állást fogadott el. Öt évig tartott idegfeszítő munka s tanulás után, rokona Xantus János pártfogása mellett, 1871 őszén Zirzen Janka felvette a budai állami tanítónőképző intézet harmadéves növendékei közé államköltségen benlakónak. Ugyanitt elvégezte az elemi képesítő vizsgálat letevése után a polgári tanítóképző két éves tanfolyamát, a nyelv- és történettudományi szakcsoportot tanulmányozva; az utolsó évben segédtanítónő is volt. A felső nép- és polgári iskolai oklevelet is megszerezvén, öt évig magántanítónő volt. 1874-ben az ipolysági polgári leányiskola vezetőjévé nevezték ki. 1875. jún. 11. a győri állami tanítónőképzőintézet igazgatását bízták reá. 1877 nyarán tanulmányutat tett Felső-Olaszországban. Élénk részt vett Győr város tanügyi életének mozgalmaiban. A tanítók számára rendezett magyar nyelvi póttanfolyamokon, tanszerkiállításokon és a Győr városi s vidéki tanítógyűléseken érvényesítette munkásságát. A győrvidéki tanítóegylet alelnökének választotta, a győri községi leányiskola felügyelősége pedig tagjává. Igazgatói tíz éves működésének emlékére növendékei 400 frt alapítványt tettek a magyar tanítók országos árvaháza javára. 1886. szept. a kolozsvári tanítónőképző igazgatójának helyeztetett át és 1896. szept. a budapesti VI. kerületi állam polg. tanítónő- és nevelőnőképezdéhez nevezték ki igazgatónak.
Mint harmadéves növendék 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai? cz. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el. Czikkeket írt a Nemzeti Nőnevelésbe, a Győri Tanügyi Értesítőbe stb.
Munkái:
A régi jó időkből. Hoffmann Ferencz után németből szabadon átdolgozta. Győr, 1880. (Gross magyar ifjusági Könyvtára 1.)
Gyula és Mari vagy a gyermeki szeretet hatalma és dicsősége. Elbeszélés az ifjúság számára. Németből ford. U. ott, 1884. (Gross m. ifj. Könyvtára 19.)
Paedagogiai Plutarch. Bpest és Pozsony, 1888. II. 187. l. kőny. arczk. (Sebestyénné Stetina Ilona.)
Kiszlingstein Könyvészete.
A győri állami tanítónőképző intézet Értesítője 1895. 22. l.