Kezdőlap

Katona Zsigmond, (gelei),

gyógyszerész, gelei K. József ev. ref. lelkész és verebi Végh Erzsébet fia, szül. 1828. máj. 1. Vámfaluban (Szatmárm.); 1831-ben árván maradt s neveltetéséről nagyatyja gondoskodott; gymnasiumi tanulmányait Nagy-Bányán és Máramaros-Szigeten végezte. 1843-ban a gyógyszerészi pályára lépett. Az 1848. szabadságharcz mint segédet Debreczenben találta s mint önkéntes az aradbánáti táborozásban vett részt; századában egyedül ő beszélvén ruménul, több megbizatást nyert. A szabadságharcz után egyetemi tanulmányait elvégezvén, ismét Debreczenben ment első segédnek. 1853 végén megvette a boros-jenői gyógyszertárt. 1876-ban kormányunkat a konzulátusok figyelmeztették a gyógynövények termelésének fontosságára; K., ki már 15-20 évvel előbb úttörő volt e téren, nagy szorgalommal termesztette e növényeket. Gyermekei neveltetése végett 1867-ben Kecskeméten vásárolt gyógyszertárt és ott telepedett le. Másfél év mulva tevékenységét az iparegylet vette igénybe, mely Kiss Miklós főispán lemondásával elnökéül őt választotta. Az iparegyletnek házat szerzett; tagjainak számát megháromszorozta s az 1872. országos iparkiállítást rendezte. Ugyanez időben alakult a kecskeméti nőegylet 600 taggal, mely Katonát pénztárnokának választotta. A szegedi és székesfehérvári országos, valamint a bécsi világkiállítások alkalmával az összes kiállítók ügyeinek intézője volt; mint jury-tag a két első kiállításban szintén tevékeny részt vett. Kartársai bizalmából az országos gyógyszerészi egyesületnek igazgató tagjaként működött 27 év óta; jelenleg annak alelnöke. Időközben ismeretei öregbítése végett a hazában több felé, úgyszintén Dél-Német-, Franczia- és Olaszországban utazásokat tett. A gazdasági egyesületnek egyik legbuzgóbb választmányi tagja. Szünóráiban igyekezett a Kecskeméten található összes gyümölcsfajokat tanulmányozni; négy évi munkásságának eredményét az 1885. országos kiállítás nemzetközi tárlatán mutatta be s ekkor mint Kecskemét alkerületi bizottsági alelnöke a legbuzgóbban működött; mint kiállító három osztályban vett részt, mindhárom osztályban kitüntetést kapott. A közügyek terén kifejtett munkásságáért elismerést több izben nyert. Az ő nevéről nevezték el a Kecskeméti új szőlőtelepet és az ottani vasúti megállóhelyet Katona-telepnek.

Czikkei a Gyógyszerészi Hetilapban (1862. Javaslatok a magyarországi gyógyszerészet ügyében működő budapesti bizottmány munkálataihoz, A gyógyszerészi könyvvitel ügyében, Észrevételek Abl tr. úrnak: A gyógyszertárak szaporítása az osztrák birodalomban cz. közleményére és a Viszhangra, Szives viszonzásul az Orvosi Hetilapnak, Néhány szó: Egy történet a magyar gyógyszerészet multjából és A gyógyszerészet tudományi állása cz. közleményekre, A gyógyszerészi kertészet ügyében, Válasz a Szövétnekre, 1871. Észrevételek a Gyógyászatban megjelent: Néhány szó a vidéki gyógyszertárak kezeléséről cz. közleményre satb.); a Kecskeméti Képes Naptárban (1893. Néhány szőlőfaj.) A Felletár Emil által szerkesztett Vegyészet és gyógyszerészet cz. lapnak dolgozó társa volt, melyben a hazai gyógynövényeket ismertette Tánai névvel; a Villási Pál szerkesztése alatt megjelent Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Lapokba írt pomologiai közleményeket; jelenleg a Kert cz. lapban az amerikai legkitünőbb direct termő szőlőket ismertette.

Munkái:

Az 1872-dik évben Kecskeméten rendezett országos ipar-műtárlat Emlékkönyve. Az iparegyesület megbizásából szerkesztette. Kecskemét, 1874.

Kecskemét és vidékén termelt gyümölcsök osztályozott leírása. Kecskemét, 1885. (Négy évi tanulmánya: a gyümölcsök jellemzése, osztályozása sat. 500 példányban nyomatott és 14 nap alatt mind elkelt.)

Kéziratban: Kecskemét szőlészete. (A Kecskemét gyümölcsészete rövidre szabva, újra meg fog jelenni Kecskemét monographiájában).

Petrik Könyvészete.

Gelléri Mór, A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok. Bpest, 1887. 311-314. l. kőnyomatú arczk.

Kecskeméti Képes Naptár 1891. 129. l. arczk.

Pallas Nagy Lexikona X. 269. l. (Gelléri Mór.)